A magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt lekerült az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka az Európai Unió szankciós listájáról – írja több uniós diplomatára hivatkozva az Euronews. Hasonlóan értesült a német DPA és a francia AFP hírügynökség is.

Brüsszel azzal vádolta meg a pátriárkát, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni invázióját, valamint az orosz elnök propagandáját terjeszti. Kirill egy korábbi prédikációjában azt mondta, Oroszország nem támadott meg senkit és nem is akart háborút, csupán határait védte.

A Kirill pátriárka elleni szankciók bevezetésének egyetlen ország tett keresztbe: Magyarország. Orbán Viktor mai közleményében azzal magyarázkodott, hogy Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-s nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették. Erről itt írtunk bővebben:

Orbán a háborút szító Kirillt védi, ez nem a vallásszabadságról szól

Első hallásra meglepőnek tűnhet, hogy a magát békepártiként beállító magyar miniszterelnök egy nyíltan háborúpárti vallási vezetőt a vallásszabadságra hivatkozva vesz védelmébe és ezzel vétózna az EU-ban, pedig a történteknek bőven voltak előjelei. Olyan előjelek, amelyek túlmutatnak a sokat hangoztatott gazdasági érdekeken, és inkább egy ideológiai szövetségre emlékeztetnek Putyin és Orbán között.

Az Európai Unió hatodik, Oroszország ellen kivetett szankciócsomagjában lépett fel Kirill pátriárka ellen. A szankciós csomagot – az olajembargó miatt elhúzódott az erről szóló vita – hétfőn késő este fogadták el az Európai Uniós tagországok vezetői. Szerdán azonban a magyar kormány Kirill pátriárka miatt vétót jelzett, így az egész szankciós csomag elfogadási folyamata félbeszakadt.

A hatodik szankciós csomag értelmében az Európai Unió nem vásárol több olajat Oroszországtól, azonban az embargó nem terjed ki a csővezetéken keresztül érkező szállítmányokra. Orbán Viktor a megállapodásról azt mondta, „olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat.

Kirill pátriárkának a szankciók vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat jelentettek volna.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Kirill pátriárka Orbán Viktorhoz is szólt: az orosz ortodox vezető május 16-án azt mondta a magyar miniszterelnöknek címzett üzenetében, hogy „ön egyike azoknak a kevés európai politikusoknak, akik a munkájuk során figyelemreméltó erőfeszítéseket tesznek a keresztény értékek fenntartásáért, valamint a közerkölcs normáinak és a hagyományos család intézményének megerősítéséért”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook oldalán arról írt, hogy számukra „elvi kérdés volt”. Szijjártó azt írta, hogy „nemzeti érdekhez hasonlóan a vallásszabadság érvényesüléséhez is ragaszkodunk”. „Belegondolni is rossz, hogy milyen folyamatokat indított volna el az egyik legjelentősebb európai keresztény egyház vezetőjének szankciós listára helyezése” – tette hozzá Szijjártó.

A külügyminiszter az olajembarógóról azt írta, „hosszú csatát” vívtak az Európai Unióval, ezt pedig úgy értékelte, „megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak, megérte szembemenni a nemzeti érdekeink feladását követelő mainstreammel és megérte elviselni számos európai politikus és újságíró hazug vádjait.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról folyamatosan frissülő közvetítésünkben számolunk be:

Szeverodonyeck 80 százaléka orosz kézen van, vb-részvételért mérkőzhet az ukrán fociválogatott - percről percre a háborúról

Michael Gahler felháborodott azon, hogy sajtóhírek szerint a magyar miniszterelnök azért blokkolja a hatodik szankciós csomag véglegesítését, mert az érintené az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát is. Részletek itt. Az orosz külügyminiszter szerint vannak is olyan politikusok, akik készek is bekapcsolódni „ebbe az őrületbe".