Benyújtotta javaslatát az Európai Bizottság: komoly pénzmegvonást javasol Magyarországgal szemben a pénzügyminiszteri tanácsnak. A tagállamok tárcavezetőiből álló testületnek mostantól két hónapja van rá, hogy eldöntse: megfogadja-e a bizottsági javaslatot és elvonja Magyarországtól a pénzeket, vagy lezárja az eljárást.

Johannes Hahn, a költségvetésért felelős biztos (címlapképünkön) sajtótájékoztatón jelentette be, hogy

a biztosok kollégiuma egyhangú döntést hozott a magyar jogállamisági mechanizmusról.

Céljuk az volt, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekét védjék.

Hahn bevezetőjében a magyar problémák közé sorolta

• a rendszerszintű hiányosságokat a közbeszerzések területén,
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az ügyészségi munka területén található hiányosságokat,
• valamint a korrupciót.

Ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország fontos vállalásokat tett, például vállalta a korrupcióellenes hatóság létrehozását, a közbeszerzési törvény módosítását és változott a közszereplők vagyonbevallása is. 

“Ezt kifejezetten üdvözöljük, még ha későn is érkezett” - mondta.

Ezek az intézkedések megfelelőek lehetnek, ha jogszabályi formába öntik és megfelelően végrehajtják őket. A részleteket azonban még látni kell – emelte ki a költségvetési biztos. Az Európai Bizottság ezért úgy értékelte, hogy a költségvetési kockázat továbbra is fennáll, ezért javasolt intézkedéseket Magyarország ellen.

A javaslat az, hogy a kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel a kohéziós operatív programokban, ami körülbelül 7,5 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3000 milliárd forintot jelent.

Ez körülbelül az összes kohéziós forrás harmadát jelenti (az előbb említett 65 százalék pedig három operatív programra vonatkozik). Ugyanakkor bizakodóak, hogy komoly előrelépést fognak látni Magyarországon, ezért is adtak haladékot a vállalások végrehajtására.

A Bizottság azt is kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.

A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön az intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak kivételes körülmények esetén legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható.

Az Európai Bizottság addig is figyelemmel kíséri a helyzetet és folyamatosan tájékoztatja a Tanácsot minden olyan lényeges elemről, amely hatással lehet a jelenlegi értékelésére.

Magyarország azt ígérte, november 19-ig tájékoztatja a Bizottságot a vállalások teljesítéséről.

Kérdésre válaszolva az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa elmondta, hogy a javaslatnál azokat a programokat választották ki, ahol a legtöbb közbeszerzési eljárás várható. Hahn ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem egy egyszeri fellépés, ha nem látnak előrelépést, akkor újra és újra el lehet indítani a mechanizmust. Ettől függetlenül úgy véli, optimistának kell lenniük.

Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság korábban 70 százalék (6400 milliárd) felfüggesztését javasolta. Ezt Johannes Hahn nem cáfolta, a csökkentést azzal magyarázta, hogy a magyar kormány eddig kifejezetten konkrét, 17 vállalást tett.

“Ezek ugyanakkor csak bejelentések, ezért vagyunk kötelesek ezt az igen magas százalékarányt tartani egészen addig, amíg az ígéretek a vártak szerint teljesülnek” - tette hozzá.

Tárgyalások és vállalások

Az Európai Bizottság hivatalosan április 27-én indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági (vagyis kondicionalitási) mechanizmust. Az eljárás a Magyarországnak juttatott uniós pénzek védelmét szolgálja. Brüsszel korábban több problémás területet is megnevezett, ezek közé tartoznak a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése és a korrupció.

A bejelentés óta intenzív tárgyalások folytak a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői között, ennek része volt a két fél közötti hivatalos levelezés is, melyben a magyar fél javaslatokat tett arra is, hogyan kezelné a felmerült problémákat.

A kormány ezeknek egy részét törvénymódosításként be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Az Európai Bizottság kérésére

• létrehozza a pénzügyi integritási hatóságot (vagyis lényegében egy korrupcióellenes hatóságot) és egy új Korrupcióellenes Munkacsoportot
• vállalta, hogy nem csupán az európai uniós, hanem a nemzeti hatáskörbe tartozó közbeszerzéseknél is 15 százalék alá mérsékli az egyszereplős közbeszerzések arányát;
• a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben helye lesz bírósági jogorvoslatnak;
• valamint elfogadták a Bizottság javaslatát arról is, hogy Magyarországnak az európai uniós források egy jelentős részét arra kell fordítania, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjük el.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati rendkívüli kormányinfón jelezte, hogy hétfőn és pénteken is várhatóak még újabb törvényjavaslatok. Hogy pontosan mit érintenek majd, nem részletezte, de Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az első csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, „amik a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is”.

Szó lehet a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Előkerült továbbá, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

Azzal, hogy az Európai Bizottság meghozta a javaslatát, a döntés mostantól a tagállamok kezében van. Ők fognak dönteni arról, hogy valóban pénzt vonnak-e el Magyarországtól, vagy megfelelőnek tarják a magyar vállalásokat, és megszüntetik a jogállamisági eljárást.