Több évtizedes jogi dilemma új szakaszát jelentheti majd a külföldi (és egy magyar) antifasiszták Kitörés nap környékére időzített támadássorozata, és az arra érkezett válasz a gyülekező szélsőjobbosok részéről. Jogvédő szervezeteket kérdeztünk a jog-, és ítélkezési gyakorlatról.

Leegyszerűsítve: két különféle támadásról beszélünk. Az egyik egy négy esetből álló támadássorozat, melyben jelenlegi információk alapján antifasiszták vertek meg számukra ismeretlen embereket az utcán, az ügyészség szerint szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt, a szombati Kitörés napi megemlékezéseket megelőző napokban, illetve aznap is.

Videók terjednek arról, ahogyan egy símaszkos banda támadt egy férfira Gazdagréten

A rendőrség felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt nyomoz. Több olyan videó is felkerült a netre az elmúlt napon, amelyen látható, ahogyan egy csoport bottal vagy viperával, hátulról támad rá egy zöld military ruhás férfire, majd akkor is bántalmazzák, miután az a földre kerül.

A másikban, a Kitörés napján egy szélsőjobboldali, vélhetően a megemlékezésen résztvevő csoport tagjai támadtak ártatlan járókelőkre, akiket szintén súlyosan bántalmaztak.

Míg az első eset kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt (is) nyomoz, a másik esetben ez fel sem merült.

Ki ver meg kit, és miért?

„A Legfelsőbb Bíróság egy 2011-es eseti döntésében mondta ki, hogy nem minősíthető gyűlölet-bűncselekménynek (azaz közösség tagja elleni erőszaknak) valamely alkotmányellenes célra szervezett csoport, (például a Magyar Gárda tagja elleni támadás), hiszen egy ilyen csoport nyilvánvalóan nem élvezhet kiemelt büntetőjogi védelmet” – idézi fel Ivány Borbála, ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság projektkoordinátora.

Szerinte ebben a tekintetben a jogalkalmazói gyakorlat továbbra is töretlen és helyes, eszerint

a szélsőséges, más embereket alacsonyabb rendűnek tekintő, alapvető emberiességi eszméket tagadó, az alkotmányossággal szembehelyezkedő csoport tagjai ellen véghez vitt támadások nem minősülhetnek közösség tagja elleni erőszaknak – vagyis nem számítanak védett közösségnek.

Ettől függetlenül az ellenük elkövetett erőszak erőszakos bűncselekmény marad, de nem a garázdasághoz képest súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett közösség tagja elleni erőszak miatt, hanem a tények alapján garázdaság, súlyos testi sértés vagy akár más bűncselekmény miatt.

A Helsinki Bizottság munkatársa szerint utóbbi esetben a csoporthoz való tartozás esetén az aljas indokból való elkövetést értékelheti a jogalkalmazó. Ha a sértett ténylegesen vagy az elkövető által vélt módon valamely – ténylegesen – védett csoporthoz tartozik, akkor minősülhet közösség tagja elleni erőszaknak a cselekmény. Ebben a tekintetben az elkövető „tudattartalmának, motivációjának van jelentősége, nem pedig a sértett tényleges csoporthovatartozásának.

Vagyis nem az a kérdés, hogy valaki valóban ahhoz a csoporthoz tartozik-e, ahová őt a támadója sorolta, hanem az, hogy az elkövetőt ez a gondolat motiválta-e.

Lehet-e védett közösség a szélsőségesen gondolkodóké?

Ez azonban nem oldja meg azt a kérdést, hogy az antifasiszta, vagy neonáci gondolkodás, illetve a velejáró külsőségek önmagában védett csoport tagjává avanzsálhatnak-e valakit. „Az erőszaknak nincs színe" – írta a Fővárosi Törvényszék az antifasiszta támadásról csütörtökön. Bár a közlemény címe „Az erőszaknak nincs színe", és még a közlemény fájlneve is „közösség tagja elleni erőszak", a törvényszéki közlemény nem fejti ki, pontosan mire gondol. Annyit hozzátesznek, hogy a törvényszék szerint semmilyen világnézeti motívum nem érdemel semmilyen méltánylást személy elleni erőszakos jellegű bűncselekmény elkövetése esetén. Mivel az antifasiszta támadásról szólt a közlemény, bizonyára azt akarták vele alátámasztani, hogy letartóztatásuk elbírálásakor az antifasiszták sem számíthatnak kedvezőbb elbánásra.

De nézzük, mi a gyakorlat, hogyan kezelték a magyar hatóságok eddig azt, ha valakit csoportosan bántalmaztak, különösen, ha szélsőjobboldaliak voltak az elkövetők.

Nem is kell túl messzire menni, sem helyben, sem időben. A 2019-es Kitörés napi megemlékezések után öt sötét ruhás férfi vert meg antifasiszta tüntető egyetemistákat. Ebben az esetben nemhogy a közösség tagjai elleni erőszak gyanúja nem merült fel, de az ügyészség vádat sem akart emelni. A rendőrség vádemelési javaslatát azzal utasította el az ügyészség, hogy nem állt rendelkezésre „kétséget kizáró bizonyíték”. Pedig a két gyanúsított egyike vallott is a másik terhére, bizonyíthatóan ott voltak a támadás helyszínén és több tucat fénykép is készült róluk.

Az elkövetőket végül csak pótmagánvádas eljárással tudták bíróság elé citálni a sértettek. Az ügyben még el sem indult a tárgyalás, mert az előkészítő ülésen nem volt jogi képviselője a másodrendű vádlottnak, ezért ezt az ülést újra ki kellett tűzni, március végén kerül rá sor.

2022-ben júliusában egy leszbikus pár a Blaha Lujza téri metróállomás mozgólépcsőjén tartózkodott, amikor egy férfi rácsapott mindkettőjük fenekére és azt monda nekik, hogy ne „buzuljanak". „Az egyik sértett elkezdett kamerázni, ekkor a támadó megszorította a karját és így próbálta elvenni tőle a mobiltelefont. Eközben a másik sértett a BKK forgalmi irodában próbált segítséget kérni, de úgy tájékoztatták, hogy neki kell rendőrt hívni, mert ő tudja, hogy mi történt. A sértettek rendőrt hívtak, ekkor a támadó már nem volt a helyszínen. A kiérkező rendőrök bevitték a sértetteket a VIII. kerületi rendőrkapitányságra, ahol egyikőjük, akinek a támadó a karját is megszorította, feljelentést tehetett" – írják a Gyűlölet Bűncselekmények Elleni Munkacsoport honlapján szereplő gyűjtésben.

A sértett képviselője itt indítványozta, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt folytassák a nyomozást, de ezzel kapcsolatban három hónapon át nem érkezett értesítés. A BKK tájékoztatása szerint, habár a kamerafelvételeket az eset óta a sértett kérésére őrzik, a rendőrség még nem kereste meg őket a felvételek beszerzése érdekében. A sértett képviselője indítványozta, hogy a rendőrség szerezze be a kamerafelvételeket.

Ha távolabbra tekintünk, akkor ott van az a 2013-as eset, amikor egy valkói roma férfit ítéltek el közösség tagja elleni erőszak miatt, aki egy Magyar Nemzeti Gárdához tartozó férfit bántalmazott, a bíróság szerint magyarsága miatt.

Az antifasiszták elvitték a show-t

A TASZ jogvédő blogján megjelent cikk szerint a rendőrség álláspontja a szombati eseményekről a törvény kifordítása, annak céljával ellentétes értelmezés és rossz üzenet a társadalom felé is. Szerintük sem az antifasiszták támadása, sem a jobboldali szélsőségesek által megtámadott járókelők esetében nem áll meg a közösség tagjai elleni erőszak.

A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak azokat a csoportokat kell védje ez a tényállás, akik adott társadalomban rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, sérülékenyek, elsősorban kisebbségvédő funkciója van. A törvény szövege azonban nem ezt az álláspontot tükrözi, „ezért a megtámadott járókelők hivatkozhatnak arra, hogy vélt politikai véleményük miatt verték meg őket, és gyűlölet-bűncselekmény történt. Akkor is így van ez, ha valójában nem tartoznak ahhoz a csoporthoz, amit a támadók feltételeztek róluk. A bűncselekmény megítélését ugyanis a támadók motivációja befolyásolja: azért támadtak, mert az antifasiszta csoporttal szemben ellenségesek, őket akarták megfélemlíteni, vagy pedig csoporthovatartozásuktól függetlenül, valamilyen más okból fajult a helyzet idáig. Ha előbbi motiválta az elkövetőt, akkor lehet szó gyűlölet-bűncselekményről, illetve akkor is, ha a kettő egyvelege történt, de elsősorban mégis a csoporttal szembeni előítélet, ellenséges érzés vezetett a bűncselekményhez”.

A TASZ sérelmezi a rendőrség hozzáállását abban a tekintetben is, hogy a hatóság hétfői sajtótájékoztatóján kizárólag a szélsőjobboldalinak tűnő áldozatokkal foglalkozott, a Retek utcai esettel egyáltalán nem (erről az esetről kizárólag lapunk tett fel kérdést a sajtótájékoztatón, de válaszokat nem kaptunk).

Találomra, ruházat alapján választották ki áldozataikat a hétvégi csoportos támadások elkövetői

A múlt hét második felében egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre Budapesten, találomra kiválasztott emberek ellen - derült ki a rendőrség hétfői sajtótájékoztatójából. Úgy fest, olyanokra támadhattak, akikről feltételezték, hogy a Kitörés Napja nevű neonáci rendezvényre érkeztek. Volt egy olyan támadás is szombaton, amelyet éppen a szélsőjobboldali rendezvényre érkezők követtek el.

„Úgy tűnik tehát, hogy a rendőrség szerint a fekete bomberdzsekis, radikális férfiak egy olyan csoportot alkotnak, akit megillet a fokozott büntetőjogi védelem az előítéletekkel szemben. Szerintünk a gyűlölet-bűncselekmények kategóriája azonban a sérülékeny csoportokat védi például éppen a szélsőséges, egyenlő emberi méltóságot tagadó csoportoktól” – vélekednek a TASZ munkatársai a blogposztban. Szerintük az a probléma, hogy a rendőrség a szélsőségesek által súlyosan bántalmazott járókelők helyett éppen a szélsőséges csoporthoz tartozókat védi nagyobb vehemenciával, azon túl, hogy ez a minősítés szerintük jogilag helytelen is.

Arra a kérdésre, hogy döntő fontosságúnak tartja-e a későbbi joggyakorlat szempontjából, ha az antifasiszta támadók esetében megáll a közösség tagjai elleni erőszak a bíróságon, Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság projektkoordinátora úgy válaszolt: „Tekintettel a legfelsőbb bírói fórum fent idézett irányadó döntésére, a töretlen joggyakorlatra, a kúria joggyakorlat-elemző csoportjának álláspontjára, ez jelenleg nem egy elképzelhető forgatókönyv. A jogalkotó is elsősorban a – legalábbis aktuálisan – kisebbségben lévő, jellemzően sérülékeny csoportok fokozott védelmére, a társadalmi egyensúly biztosítására iktatta be a jogszabályt”.

Azt, hogy ez a forgatókönyv mennyire elképzelhetetlen, a gyakorlat, a tárgyalások elindulása és kimenetele dönti majd el.