Több egyházi vezető is megszólalt húsvét alkalmából az MTI-nek. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Ferenc pápa látogatásáról azt mondta, hogy maga a látogatás a „figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt”. A katolikus egyházfő korábban járt Romániában és Szlovákiában is, magyarországi útjával azonban Erdő Péter szerint bemutatja, hogy „egyformán szereti ezeket a népeket és ez nagyon fontos”.

„Aki valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot hozni a békéért a másik emberrel is” – magyarázta a bíboros. Szerinte a béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de „Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is nagyobbat nyerünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával”.

A bíboros beszélt az ukrajnai háborúról is: megszólalásában felidézte, hogy az 1970-es években Argentína és Chile között kialakult konfliktus megoldásában a Szentszék tevékeny szerepet vállalt. Beszélt arról is, hogy 2013-ban Ferenc pápa is segített elkerülni Szíriában azt a támadást, amit az Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria vegyifegyver-használatára válaszul. Erdő Péter nem beszélt sem az oroszok által elkövetett háborús bűnökről, sem az ukránok honvédő háborúját nem említette, szavaiból csupán a béke fontosságát lehet kiolvasni.

Megszólalt Balog Zoltán korábbi miniszter is, aki jelenleg a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Ő azt mondta: „nem a nagypéntek, hanem a feltámadás az örök”. Balog is beszélt a háborúról, de csupán általánosságban, egy kalap alá véve azt a válságokkal. „az emberiség mint emberiség soha nem tanul a nagy bukásaiból, ugyanakkor mindig van egy-egy kreatív kisebbség, amely képes a változtatásra. A koronavírus-járványból például azt lehetett megtanulni, hogy a legfontosabb érték az ember és az emberi kapcsolat, hogy úgy nem élet az élet, ha a másik embert nem viszed magaddal, nem engeded be az életedbe. Ezt mi az egyházban újra és újra tanuljuk” – jelentette ki.

Balog szerint az egyház a háborúkból is tanult, Ferenc pápa fontos felismerésének tartja, hogy az igazságos háború feltételrendszere megváltozott a tömegpusztító fegyverek korában, és hogy egy háború sosem lehet indokolt. „Nem a fegyverek megáldása, hanem a háborúba kényszerült katonák és az áldozatok lelki támogatása az egyház elsődleges dolga” – jelentette ki Balog. Balog Zoltán megjegyezte: kárpátaljai magyarok mondták el neki, hogy a háború első napjaiban Kelet-Ukrajnából érkező menekültek, akiknek évtizedek óta sulykolják, hogy a magyarok szeparatisták, nem mertek bekopogtatni Kárpátalján a magyar házakba, hogy kérjenek egy pohár teát. Amikor pedig behívták a gyermekét az út szélén szoptató édesanyát, az sírva kérdezte: „maguk magyarok? Én azt hittem, hogy vademberek”.