Nem sokkal a 2012 nyarán levezényelt, gazdasági témájú, ezért gazdaságvédelminek nevezett nemzeti konzultáció után tíz pontból álló intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012 szeptemberi, a nyilvánosság előtt eddig nem ismert kormányhatározatban. A pontok nagy része ebben is gazdasági jellegű volt, de ezekről nem kérdezték meg az embereket.

A sorozatszáma alapján úgynevezett „kétezres” határozatok közé tartozó, 2007/2012-es számú döntés nem titkos, de keletkezésétől számított 10 évig nem is volt nyilvános. Most a hvg.hu is csak azért láthatta, mert miután első fokon pert nyertünk a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésünkre a 10 éves korlát lejárta után más hasonló, akkori határozatok mellett ebbe is betekintést biztosítottak. (A többi, a nyilvánosság elől eddig szintén elzárt dokumentumról további cikkekben számolunk majd be.)

Kormányhatározatok fajtái

Különbséget kell tenni a nyilvános és a nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű: vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab; vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab; vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt; vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak – ebből tavaly 111, 2021-ben pedig 165 darab volt.

A hvg.hu által most megismert, „kétezres” kategóriába tartozó kormányhatározat alapján bő 10 évvel ezelőtt tervezett, vizsgált vagy elhatározott kormányzati intézkedések legtöbbje nem valósult meg, ám van köztük olyan, amelyik igen. Vannak olyanok is, amelyek későbbi döntések mintájául, alapjául szolgálhattak, ezek hatásai a közelmúlt intézkedéseiből lehetnek ismerősek.

A kormányrendelet szerinti egyik legérdekesebb feladatszabás az volt, hogy Orbán arra utasította az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését. Emlékezetes: a szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint két évvel később hasonlóban gondolkodhattak a jómódú magánembereknél is.

Végül ebben a formában nem valósult meg a vagyonos réteg új adója, de a „Fizessenek a gazdagok!” jelszónak amúgy évszázados története volt eddigre, főként a baloldalon:

• Már a francia forradalom előtt is volt erre törekvés: a rendi kiváltságok felszámolásával mentették volna meg a csődtől a királyságot, ám a próbálkozás elvetélt, a jelszót viszont átvette a forradalom.
• Magyarországra Kun Béla hozta el Moszkvából a politikai szlogent, de mivel a Tanácsköztársaság rövid úton államosította a magántőkét, a gazdagoknak már nem lett volna miből fizetniük.
• A kommunista mozgalomban aztán újjáéledt a jelszó, amit aztán Rákosi Mátyás tett kampánnyá – az 1947-es angyalföldi beszédéből kiadott füzet címe is ez: „Fizessenek a gazdagok”.
• A rendszerváltás után kispártok is próbálkoztak ezzel, 2011-ben pedig a Gyurcsány Ferenc vezette DK dobta be, hogy adóztassák meg a 100 milliónál értékesebb magánvagyonokat, és a szlogent felmelegítették 2017-ben is.
• Szintén 2017-ben Botka László, az MSZP – néhány hónapig – miniszterelnök-jelöltje is javasolta az adórendszer módosítását ezzel a felkiáltással az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
• Az utóbbi időben Jámbor András és a Szikra Mozgalom használja ezt a szlogent, a kaszinók előtt és a végrehajtói karnál bemutatott akció után a Félix nevű NER-luxusétteremnél is tüntetve.

Ha „válságadót” nem is vezettek be a vagyonosoknál, a luxuscikkekre, például a nagy értékű autókra, ékszerekre kivetendő, 30-35 százalékos „luxusáfa” ötletét már 2011-ben felvetette Matolcsy, majd 2013-ban Orbán is, de végül ebből sem lett semmi. Hasonlót végül Karácsony Gergely választási ígéretének megfelelően, „Tiborcz-adóként” a főváros vezetett be a nagy értékű ingatlanokra kivetett építményadóként az egyetlen olyan területen, amely a fővároshoz tartozik, nem pedig valamelyik kerülethez – a Margitszigeten.

Ebben a szóban forgó 2012-es kormányhatározatban merült fel az is, hogy „a profitkivitel helyett foglalkozásbővítő beruházást végrehajtó vállalkozások” kapjanak a különadók alól mentesítést a beruházás mértékéig. Ez tehát adókedvezményt jelentett volna, ha megvalósul. Hasonlóan ahhoz, amit a minap jelentett be Gulyás Gergely miniszter: eszerint a gyógyszergyártók- és fogalmazók a 40%-ra felemelt extraprofitadójuk felét leírhatják, ha a pénzt kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra fordítják.

A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatok között volt az is, hogy a nemzetgazdasági miniszter vizsgálja meg, megvalósítható-e „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra kivethető eljárási illeték bevezetése”. Ilyen büntetőadó végül nem lett.

A hvg.hu által megismert kormányhatározat szerint a kabinet akkoriban komolyan fontolgatta „a gépjármű-kereskedelem és ágazat vonatkozásában az állami kontroll erősítésének és kibővítésének lehetőségeit” is. Ezt is Matolcsy kapta feladatként. Ez sokakat a Kádár-korszak egyik legendás szocialista állami cégére, a Merkur autókereskedelmi vállalatra emlékeztethet.

Ha a gépjármű-kereskedelem „államosítása” el is maradt, más területeken meglépte vagy tervezi az állami kontroll alá vételt a kormány. A lista hosszú: koncesszióba kiszervezett állami monopóliummá vált a hulladékgazdálkodás, így működnek már a meddőségi centrumok is, felvásárolta az állam a Nemzeti Sportot és a honvédelmi miniszter repülőgépgyártó-cégét is, így tettek a Vodafone-nal, és ezt tervezik a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal is. Sőt, felmerült, hogy a dohányboltok mintájára nemzeti Tüzép- és faiskola-hálózatot hoznak létre.

Felvetette a kormányfő „az átlagos bruttó kereset alatti munkavállalók közterheinek csökkentését” is. Volt mit ellensúlyozni: a minimálbér 2010 előtti adómentességét például az egykulcsos adóval éppen a Fidesz szüntette meg. Arra legalább később törekedtek, hogy csökkentsék a munkajövedelmek adóterhelését, illetve részint az adórendszeren keresztül „adjanak vissza” célzottan – családi adókedvezmény, anyák, fiatalok szja-mentessége –, ám ezzel együtt a fogyasztást, forgalmat terhelő adók nőttek a Fidesz-kormányok alatt.

A kormányhatározat javaslatot tett

a fejlesztéspolitikai szakterületen az uniós források felhasználása során az egész támogatási-megvalósítási folyamatban a döntéshozók (irányító hatóságok és közreműködő szervezetek) személyes felelősségének és számonkérhetőségének megteremtésére”

is. Ez sem valósult meg ebben a formában, de hasonló irányú lépésnek mondható, hogy a jogállamisági aggályok és korrupciós veszélyek miatt visszatartott EU-s pénzek megszerzése érdekében tavaly létrehozták az Integritás Hatóságot.

A kormányhatározat szerint az egészségügyért felelős miniszternek is jutott feladat Orbán 10 évvel ezelőtti feladatszabása alapján. Például az, hogy „a társadalmi felzárkózást segítő oktatás és roma integráció elősegítése érdekében" meg kell vizsgálnia „az orvosi, egészségügyi és szociális dolgozói képzés területén a romológia oktatás bevezetését".

Szintén egészségügyi témát érintett a kormányhatározat azon pontja, amely 150 ezer fő egészségügyi szűrési vizsgálatát irányozta elő – a különböző szűrővizsgálatokra egyébként a kormányzat láthatóan jelenleg is igyekszik figyelmet fordítani.

A vidékfejlesztési miniszternek „a gabonagazdaság nemzeti értékesítési rendszerének megújítása, átalakítása, továbbá az Első Magyar Szövetkezeti Gabona Kereskedőház megalakítása” érdekében javasolt lépéseket a határozat.

Úgy csökkentek az adók Magyarországon, hogy nőttek

A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években - legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.

A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatlistáról lényegében egy pont valósult meg, köztük rögtön az első: ez felhívta a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megvalósítását. A kormányfő által előző évben lebohócozott, tüntető rendvédelmisek életpályamodellje 2015-ben lépett életbe. Bár a tanárokat nem említi ez a határozat, ők is kaptak életpályamodellt, ráadásul már 2013-ban, és most éppen újabb pedagógus-életpályamodell készül, amit heves viták, tüntetések kísérnek.