Közleményt adott ki annak a légi parádénak a szervezője, ahol bemutatórepülés közben vasárnap lezuhant egy T28 Trojan típusú repülőgép, amelynek pilótája és utasa a helyszínen meghalt. A balesteben a földön tartózkodók közül négyen megsérültek, közülük hárman súlyosan.

A székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület elnöke, Szilády Dezső azt írta a szervezet közösségi oldalán, hogy hónapok óta erejüket megfeszítve készültek a „28. Börgöndi Légiparádéra amely nap dátuma

sajnos most már örökre fekete betűkkel kerül be a szervezet és a város emlékkönyvébe”.

Hozzátette: „Az egyesület tagjai egy emberként, mély megrendüléssel a szívükben fejezik ki együttérzésüket az elhunyt repülősök családtagjai felé, felmérhetetlen súlyú gyászukban osztoznak, az áldozatok emlékét tisztelettel megőrzik”.

Szilády Dezső az egyesület nevében gyors gyógyulást kívánt a tragédia sérültjeinek, és felajánlotta nekik a segítségüket és támogatásukat.

Jelezte azt is, hogy továbbra is dolgoznak a több mint százéves székesfehérvári repülés fennmaradjon és azért, hogy a tragédia után a börgöndi repülőtérrel továbbfejlődjön.

„A repülősök nagy családjáért, a jövőért, Székesfehérvár közösségéért szeretnénk minden erőnkkel tovább dolgozni. Most lehajtott fejjel, de a korábbiakhoz méltó elkötelezettséggel” – fűzte hozzá.

A tragikus esetről több videó is készült. A Délmagyar egy olyan felvételt is közzétett, amelyen a gép indulása látható.

Az RTL Híradóban nyilatkozó igazságügyi légi közlekedési szakértő azt mondta, hogy a pilóta nem jól hajtotta végre az orsó nevű műrepülő figurát: „Lehetséges, hogy a beviteli sebesség nem volt hozzá elegendő az emelkedési szakasz után.” Madas László úgy fogalmazott: korai volna kijelenteni, hogy pilótahiba okozta a szerencsétlenséget, de véleménye szerint „erősen nagyobb a valószínűsége az emberi hibának, mint a műszakinak”.

A balesetben két szegedi pilóta, Rózsavölgyi Vilmos és fia, Árpád vesztette életét. Rózsavölgyiék 2021-ben vásárolták meg az 1951-ben gyártott North American Aviation T–28 Trojant, amelyet aktív használata során elsősorban kiképző, felderítő és földi támogató feladatokra alkalmaztak.