szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az interjúban szóba kerültek a háborúk és a Donald Trump elleni vádemelések is.

Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Friss cikkek a témában

A világnak szüksége van arra, hogy Donald Trump győzedelmeskedjen a közelgő amerikai elnökválasztáson, mert csak egy erős amerikai elnök tud stabilitást és biztonságot adni a nemzetközi rendszernek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szélsőjobboldali Breitbart amerikai lap hírportáljának adott interjúban.

Szijjártó Péter úgy látja, ha Donald Trumpot megválasztják novemberben, akkor az ukrajnai konfliktus szereplői között béketárgyalások kezdődnek majd, és a háború véget ér.

„Trump elnök nélkül ez a háború sokáig el fog tartani, még több veszteséget és nagyobb pusztítást okozva” – mondta. „A legfőbb reményünk, hogy ha Trump elnök megnyeri a 2024-es választásokat, akkor békét tud majd teremteni” – tette hozzá.

„Mi, magyarok, teljes támogatásunkat adjuk ehhez azon kevés európai országok egyikeként, amelyek békepártiak” – jelentette ki. „Meg kell érteni, hogy Európában az országok többsége háborúpárti, s csak egy elenyésző kisebbség békepárti” – mondta.

Szijjártó Péter elmondta, ha Donald Trump békepárti politikája megvalósul, akkor az európai államok közül „egyesek változtathatnak álláspontjukon”.

A fentieket azonban árnyalja, hogy Donald Trump – ahogyan arra korábban Rácz András is rámutatott lapunknak nyilatkozva – az első elnöki ciklusa idején lényegesen keménykezűbb oroszpolitikát folytatott, mint elődje, a demokrata Barack Obama.

Kósa Lajos és a szovjet kombájnok, avagy lehet-e idehaza politikai párbeszédet folytatni a biztonságpolitikáról?

Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén jártunk, amelynek célja a NATO vilniusi csúcstalálkozójának magyar szempontú értékelése lett volna. Ez szakértői szinten remekül működött is, viszont a politikai szekcióval kapcsolatban ez már nem mondható el.

Szijjártó Péter szóvá tette azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel Donald Trumpot ki akarják zárni a választásokból, és nehezményezte, hogy az ilyen jogi és politikai támadásokat rendszerint konzervatív politikusokkal szemben alkalmazzák.

Mindehhez persze érdemes hozzátenni, hogy Donald Trumpot többek között azzal vádolják, hogy törvénysértő módon fizetett hallgatási pénzt egy pornószínésznőnek a 2016-os kampány véghajrája idején. Az ilyen természetű ügyek pedig hajlamosak ráégni a politikusokra, legyenek akár republikánusok vagy demokraták, gondoljunk csak az utóbbi táborba tartozó Bill Clintonra és az elnöksége alatt kipattant Lewinsky-botrányra, amikor Clinton csak vádalkuval tudta elkerülni, hogy eskü alatt tett hamis vallomásért kelljen a vádlottak padjára ülnie.

Gáza és a palesztinok

Szijjártó Péter a gázai övezeti háború kapcsán kitért arra is, hogy az európai országok kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben.

„Nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött ez a konfliktus” – emelte ki a tárcavezető. „Brutális, kegyetlen terrorista támadás történt Izrael ellen, több ezer rakétát lőttek ki az ország területére, ezernél is több embert gyilkoltak meg és százakat hurcoltak el” – idézte fel Szijjártó Péter az október 7-i eseményeket, amikor a radikális iszlamista Hamász összehangolt támadást indított a zsidó állammal szemben.

Szijjártó Péter szerint Izrael válaszként indított katonai offenzívája a Hamász ellen létfontosságú nemcsak a zsidó állam, de a világ biztonsága szempontjából is, hogy elejét lehessen venni hasonló támadásoknak szerte a világban.

A tárcavezető ugyanakkor leszögezte, hogy elejét kell venni a konfliktus kiterjedésének is.

Az izraeli–palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldásáról szólva Szijjártó Péter megjegyezte, hogy egy ilyen elhatározáshoz “két állam beleegyezésére lenne szükség, ami bizonyosan nincs meg”.

„Ahelyett, hogy mesterségesen erőltetnénk egy ilyen megoldást, először nézzük meg, miként élhetnének ezek a népek együtt békésen” – mondta. Felidézte, hogy a Donald Trump által közvetített Ábrahám-egyezmények Izrael és több arab ország között „megmutatták, hogy van erre mód”.

Bár ezt a kategorikus kijelentést is lehet tovább árnyalni többek között azzal, hogy az Ábrahám-egyezmények nem az izraeli–palesztin relációt voltak hivatottak rendezni, hanem Izrael és az arab világ jelentősebb szereplőinek viszonyán javítottak azáltal, hogy a palesztin kérdést beáldozták a kapcsolatépítés oltárán.

Így jutott el a palesztin politika a pánarabizmustól a fundamentalista iszlámig

Hogyan lesznek a palesztinai arabokból palesztinok és miként jutnak el a szekuláris nacionalizmustól a politikai iszlámig?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!