Meghozta döntését a Kúria a főpolgármester-választáson győztes Karácsony Gergely és a tőle mindössze 41 szavazattal lemaradó Vitézy Dávid fellebbezéséről, amellyel – más-más hivatkozással és indokokkal – mindketten megtámadták az eredményt, amely már egy részleges újraszámolás után alakult ki, mivel az első számolás szerint Karácsony még 324 vokssal nyerte meg a választást.

Karácsony a számára kedvező eredményt megtámadva, beadványával azt akarta elérni, hogy egész Budapesten ismételjék meg a főpolgármester-választást. Szerinte nem zárható ki, hogy a voksolás és az újraszámolás között manipulálták a szavazólapokat, és mivel sok, a budapesti 1354-ből 649 szavazókörben vált így bizonytalanná a voksok hitelessége, ezért nemcsak ezekben, hanem az összes kerületben új választás kell. 

Vitézy ezzel szemben beérné azzal is, ha csak újraszámolnák a voksokat, de nemcsak a mintegy 25 ezer, eredetileg érvénytelen és június 14-én átvizsgált szavazatot számolná újra, hanem az összes, mintegy 800 ezret, mert gyanítja, hogy sok a hibásan besorolt voks. Elfogadhatónak tartaná azt is, ha csak a IV. és VII. kerületben ismételnék meg a választást, mert ott megtévesztően húzták ki a javára visszalépő fideszes jelölt nevét. 

A Kúria döntése 12 óra után még nem volt elérhető a honlapjukon, de Karácsony Gergely már értesülhetett róla, mert azt posztolta a Facebookra:

A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amelynek értelmében a következő öt évben is én leszek Budapest főpolgármestere. Természetesen elfogadom a független magyar bíróság döntését.

Karácsony azt is írta, hogy „a választási folyamat átláthatatlansága miatt még azt is vállaltam volna, hogy az egész városban ismételjük meg a főpolgármester-választást, immár mentesen minden politikai és jogi manipulációtól. A Kúria jogerős döntése azonban ezt a vitát lezárta. A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket, és akik képtelen voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni”.

Erre hivatkozott döntésében a Kúria

Később felkerült a Kúria honlapjára a döntés Karácsony és Vitézy fellebbezéséről is. Ezekben valóban az áll, hogy a Kúria helybenhagyja a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, amely szerint 41 voks különbséggel Karácsony a főpolgármester-választás győztese. A határozatban azt írják, hogy

sem Karácsony, sem Vitézy bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.

Az indoklás szerint a Kúria – miként arra számítani lehetett – azért nem fogadta el Vitézy érveit, mert konkrét jogszabálysértés megjelölését írja elő a törvény, és a Kúria úgy ítélte meg, hogy Vitézy feltevése, miszerint lehetett még több hibásan megítélt szavazat, nem elegendő ehhez. A Szentkirályi Alexandra nevének túl vékony vonallal való kihúzását érintő Vitézy-panaszt pedig azzal utasították el, hogy bár van, ahol vékonyabb, van, ahol vastagabb vonallal húzták ki, de mindenhol kihúzták a nevét, és ez elegendő.

A Kúria hasonlóan, a bizonyítékok, a konkrét jogsértés hiányával érvelt, amikor Karácsony fellebbezését és a szavazás megismétlését elutasította. Azt írták a határozatban: „Ahhoz, hogy a főpolgármester-választás megismételtetése iránti kérelme teljesíthető legyen, részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket, továbbá azt is bizonyítania kellett volna, hogy e jogsértések érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás eredményét.” Ezt a Kúria szerint Karácsony nem tette meg, „pusztán a kétségeit vetette fel”.

A Kúria ítéletének nyilvánosságra hozása után posztolt a Facebookon Vitézy Dávid is. Azt írta:

Gratulálok Karácsony Gergelynek, hogy a Kúria elutasította az indítványát. A saját beadványának elutasítása után talán senki nem ünnepelte még úgy a független magyar bíróságokat, mint ahogy most ő teszi.

Vitézy azzal folytatta: „A Kúria döntése kapcsán a választási eljárásról szóló jogszabályok szerint alkotmányjogi panasszal még mindkét jelölt élhet. Mivel Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy az általa szükségesnek tartott új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog, gondolom, az Alkotmánybírósághoz is fordul még ez ügyben. A Kúria döntésének a korábbi általam bemutatott visszásságokat érintő része kapcsán a határozat jogi értékelését követően az alkotmányjogi panasz lehetőségét fenntartom.”

Elvileg még mindig nincs vége

Ahogy arra Vitézy is utalt, a Kúria döntése amúgy még nem feltétlenül zárja le a főpolgármester-választás körüli jogvitát, mivel ez a döntés is megtámadható. Három napig alkotmányjogi panasszal lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az Ab-nak 6 nap alatt kell eljárnia, 3 napja van a panasz elutasítására vagy befogadására, utóbbi esetben pedig újabb 3 nap a döntéshozatalra. Vagyis minden jogi lehetőség és határidő kimerítése esetén   

arról, hogy ki lesz a főpolgármester októbertől, a végleges és jogerős döntés akár július 5-éig is várathat magára. 

Ha esetleg az Ab döntése nyomán az összes, a főpolgármesterekre leadott érvényes voksot újraszámoltatnák, az 782 110 szavazat egyenkénti felülvizsgálatát jelentené, de ez még a könnyebb eset, ezzel néhány nap alatt végezni lehet. Az akár 2, akár 23 kerületet érintő megismételt választás már szoros határidőt diktálna. A törvényi előírások szerint mindkét esetben július 7-én, vasárnap kellene tartani a voksolást. 

Kérdés, hogy egy, az Ab-ig végigvitt jogorvoslati eljárás legkésőbb július 5-i eredményét nézve a július 7-i választásig hátralévő alig két nap elegendő-e a szavazólapok újragyártására, a szavazóhelyiségek felkészítésére és a szavazatszámláló bizottságok létrehozására. Erre a hvg.hu-nak a Nemzeti Választási Iroda úgy reagált: a választási irodák a döntéseknek megfelelően fogják lebonyolítani a megismételt szavazásokat.