Rendkívüli közgyűlést készül összerántani a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – értesült a HVG. A nem tervezett – december elején esedékes – találkozóra finoman szólva sem teljesen önszántukból szánják rá magukat a tudóstestület tagjai: a közeljövőben várhatóan le kell mondaniuk az intézmény vagyonának egy jelentős részéről.

Az MTA-nak a törzsvagyonán kívül további jelentős vagyona, főleg ingatlana van, amit jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. Ezeket az ingatlanokat és az intézetek által „lakott” MTA-tulajdonú ingóságokat szeretné a HUN-REN jelenlegi vezetése megszerezni. Ehhez a kormányban lelhetnek partnerre, első körben ugyanis az állam venné meg az MTA tulajdonát, a hírek szerint meglehetősen nyomott áron.

Az akadémiai tulajdont már felértékelték, ám információink szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium ennek az összegnek csak a felét kívánja kifizetni érte. Az MTA vezetése ezért úgy döntött, hogy akkor járul hozzá az állam által diktált feltételekhez, ha azt a rendkívüli közgyűlés is jóváhagyja. Mindenesetre a HUN-REN jelenlegi vezetése, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató egy interjúban már célozgatott arra, hogy az MTA-nak székházfelújításra úgyis kell a pénz, tehát akár az eladásból is finanszírozhatnák azt.

A vagyon nem maradna sokáig az államnál, azt rövid úton egy (kvázi)alapítvány tulajdonába adnák. Ez az alapítvány ugyanis maga a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, amelyet egy, a napokban elkészült új törvénytervezet szerint úgy alakítanának át, hogy a jövőben a „HUN-REN-re e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”. A törvénytervezet az utóbbi öt évben hányódó kutatóintézeteknek így új működési keretet állapít meg.

Az egykor az MTA égisze alá tartozó intézetek gazdája először a Maróth Miklós elnökletével működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozott, majd az új elnök, Gulyás Balázs alatt lett a neve Magyar Kutatási Hálózat, amelynek szívesebben használták az angol HUN-REN rövidítését.

A törvénytervezet szerint a jövőben alapítványi formában működő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a végletekig központosított lesz. A jelenlegi kutatóközpontok megszűnnek (jelenleg tizenegy kutatóközpont, hét önálló kutatóintézet és 116 kutatócsoport van a hálózatban), az egész kutatóhálózat egyetlen jogi személy lesz. A kutatóközpontok teljesen, a több mint félszáz kutatóintézet jogutódlással szűnik meg, s utóbbiakról teljes egészében a központ dönthet majd, melyik meddig és hogyan működhet majd tovább.

A hálózatot az Irányító Testület és annak elnöke vezeti majd, először az alapító kulturális és innovációs tárca nevezi ki a tagokat, majd az alapítói jogok az Irányító Testülethez kerülnek, s üresedés esetén a további tagokat is ők választhatják majd meg. Az operatív vezetés a vezérigazgató kezébe kerül. A tervezet szerint a hálózat az állammal kötne egy 25 és egy 6 éves keretszerződést, s a közfeladatokat az állam finanszírozná. A HUN-REN-nak adott vagyonnal a hálózat vezetése néhány ingatlantól eltekintve szabadon rendelkezhetne, de minden bevételt a kutatásokra kell majd fordítania.

A kutatóközpontok főigazgatóit meglepetésként érte, hogy a központokat felszámolják, s így 2025 végéig élő kinevezésük is megszűnik. Információink szerint a hálózat vezetésének sikerült megosztani őket, egységes állásfoglalás nem várható tőlük. Csütörtökön tárgyalnak a hálózat vezetésével az új törvényről, értesülésünk szerint a kutatóközpontokat szeretnék megtartani, és ellenzik azt is, hogy a kutatóintézeti vagyon az alapítvány tulajdonába kerüljön. A törvénytervezet ellen már tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is, és csütörtökön 14 órára a Károlyi utca 9.-hez tiltakozást szerveztek.