szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Oroszország-szakértő több doktori iskolában tanított, illetve témavezetőként is működött, így igen részletekbe menően tudta sorolni, hogy mi a gond Orbán mostani fokozatszerzési kísérletével.

Az, hogy Orbán Balázs egyáltalán „eljuthatott a védésig egy teljesen más témában, a képzés befejezése után több mint egy évtizeddel, csak egészen szokatlan méretű adminisztratív jóindulattal lehetséges” – írta a Facebook-oldalán Rácz András Oroszország-szakértő.

Ráczról érdemes tudni, hogy több doktori iskolában is megfordult már oktatóként és témavezetőként is, így pontosan tudja, hogy mik a tudományos fokozat megszerzésének követelményei, és szerinte ezek tükrében Orbán Balázs teljesítménye hagy némi kívánnivalót maga után.

Rácz szerint a jelenleg hozzáférhető információk alapján nem lehet megmagyarázni, hogy miként válthatott témát Orbán Balázs, ugyanis eredetileg a disszertációja minden bizonnyal még nem a szabad mandátumszerzés és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggéseit vizsgálta, hiszen 2009 és 2012 között, amikor a doktori tanulmányait folytatta, nem jelent meg tőle publikáció a témában.

Ez azért is problémás, mert a tanulmányok folyamán feltétel, hogy a disszertáció témájához kapcsolódó tudományos munkát végezzen az ember. Rácz szerint – Orbán akkori publikációs listájából kiindulva – az eredeti téma a parlamenti frakciók működéséhez kapcsolódhatott.

Ugyanakkor az ennyire kései témaváltásra az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Szabályzata nem biztosít lehetőséget. A szabályzat szerint ugyanis ezt a képzés megkezdése utáni negyedik félévig lehet kezdeményezni.

Előfordulhat, hogy Orbán egy teljesen új, egyéni tanrend szerint zajló képzésben vesz részt, amit 2021 környékén kezdhetett meg és akkor a fenti szempontok nem számítanak, ám ennek semmiféle nyomát nem látni sem a doktori.hu-n, sem pedig az ELTE ÁJK doktori iskolájának határozatai között.

Furcsa az is, hogy Orbán 12 évvel az abszolutóriuma megszerzése után is még megvédheti a disszertációját. Rácz szerint határidőhöz kötik, hogy az abszolutórium után meddig kell benyújtani a dolgozatot. „Ez jellemzően két-három év, különleges esetekben kicsit több, de olyanról, hogy valaki 12 évvel később védhessen, még nem is hallottam” – írta.

A képzési keretek rendhagyó feszegetésén túl Rácz úgy látja, hogy Orbán Balázs publikációs munkássága a doktori eljárás követelményeinek nem felelt meg. A terjedelmes és sok esetben alapos, elmélyült munkákat tartalmazó listán ugyanis elvétve találni olyat, ami megfelel a disszertációja témájának. Márpedig az ELTE ÁJK doktori szabályzata előírja, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább öt, egyenként minimum 40 ezer karakter terjedelmű, témába vágó, tudományos igényű munkával. Orbán ezzel szemben mindössze kettő, maximum három ilyennel rendelkezik. A doktori értekezésének tézisei alatt benyújtott öt munka közül kettő egészen biztosan nem kapcsolódik a témájához. Az egyik ráadásul a terjedelmi követelményeknek sem tesz eleget.

Rácz furcsállta azt is, hogy a tézisfüzet szinte kizárólag Orbánnak egy Árpási Botonddal közösen írt cikkére támaszkodik, sok esetben szó szerinti átvételekkel.

A problémás helyzetet Rácz a decemberre tervezett védés elhalasztásával tartaná viszonylagosan elegánsan megoldhatónak, hiszen a végső határidő 2025 augusztusa. Az így fennmaradt időben pedig Orbán teljesíthetné legalább a publikációs minimumkövetelményeket és írhatna plusz két-három, kellően hosszú cikket a szuverenitás és a kötött mandátum összefüggéséről. „Éppen az ő politikai tevékenységének köszönhetően ugyanis attól nem kell tartani, hogy a szuverenitás, mint téma ne kapna elegendő figyelmet, vagy hogy ne lehetne ilyesmiről publikálni” – írta Rácz.

Orbán Balázs tudományos fokozatszerzési kísérletének problémás voltára korábban már az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, Polyák Gábor is felhívta a figyelmet:

„Képzeljük el a helyzetet, hogy egy doktori védés keretében érdemi szakmai vita zajlik például a szuverenitás fogalmáról úgy, hogy az egyik oldalon az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező politikai döntéshozó ül, akinek közvetlen befolyása van a magyar felsőoktatás működésére, a másik oldalon meg annak az egyetemnek az oktatói ülnek, amelyik hosszú évek az egyik legnagyobb vesztese a felsőoktatás-politikai döntéseknek. Melyik civilizált országban nem lenne eleve összeférhetetlen egy ilyen doktori védés? Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő egyetem objektív döntést hozhat ebben a helyzetben?” – írta Polyák.

Korábban egy indulatosabb posztjában egyenesen arról írt, hogy kikéri magának, hogy Orbán az ELTE-n szerezzen tudományos fokozatot. „És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re” – írta.

Polyák véleményétől az ELTE vezetősége és az MTA elnöke is elhatárolódott, szerintük csak a tudományos teljesítmény számít, és azt kell értékelni, ugyanakkor Rácz bejegyzése alapján az is sántítani látszik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!