“Felvonulók kérték” – a fiatalabbak már nem emlékeznek rá, de ez volt a címe a 80-as években a Magyar Televízió kívánságműsorának, amelyben a május 1-én felvonulók kívánságait teljesítették, és egy listáról lehetett választani, milyen zene- vagy műsorszámot adjon le aztán a tévé a megszólaló felvonuló örömére.  

Kívánságműsor és politikai társas 

A Tisza Párt 40 évvel később megcsinálta ennek a műsornak egy sokkal jobb és fontosabb változatát: a Magyarok Hangja néven hétfőn elindult a már a 2026-os választásokra, mi több, a kormányváltásra készülő politikai kívánságműsor, amelyben van egy kis Gazdálkodj okosan! társasjáték is. 

A Magyarok Hangját ráadásul Magyar Péter reményei szerint nemcsak az a több tízezernyi “felvonuló” tölti majd ki, akik rendre ott voltak eddig a Tisza rendezvényein, vonulásain, hanem jóval többen: százezrek vagy akár milliós tömeg. Ez a pártelnök hétfői bejelentése szerint egy “valódi társadalmi párbeszéd” lesz.

Magyar Péter, amint bejelenti A Magyarok Hangja indulását

Reviczky Zsolt

Egy hónapon át kikérik az emberek véleményét az egészségügy, a közlekedés, a nyugdíjasok, a családok, a gyermekek és a gyermekvédelem témájában. A válaszok alapján prioritáslistát állít majd fel a Tisza a 2026-os választási győzelmük után 1-5-10 éven belül megvalósítandó, és Magyar szerint számon is kérhető feladatokról.  

Ezeket – és a majd jövőre érkező két újabb, például gazdasági témájú – párbeszéd eredményét beépítik az emberekkel kötendő társadalmi szerződésükbe, ami a Tisza választási programjának alapja. A csak online kitölthető “kérdőívben” nem is kérdések, hanem állítások vannak, amelyből kiderül, hova jusson el a jövőben az ország. 

Több különbség, mint hasonlóság 

A HVG regisztrált a magyarokhangja.hu oldalon, és kitöltöttük a Tisza-féle konzultációt, amelyről Magyar Péter az indulásról szóló hétfői bejelentésen is hangsúlyozta, hogy ez sok szempontból más, mint a kormányzat éppen most zajló, az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációja. Valóban más, össze is szedtük a főbb különbségeket: 

• A Tisza a kormányzattal ellentétben nem eldöntendő kérdésekkel, vagy kérdésekre adható A vagy B válaszokkal operál, hanem szakpolitikák mentén dob fel témákat 
• A nemzeti konzultációkkal szemben itt nem a témák létjogosultságáról kell dönteni, nem támogatni vagy elvetni kell őket, hanem priorizálni, fontossági sorrendbe állítani 
• A Tisza megállapításai szikárak, semleges megfogalmazásúak, és szemben a nemzeti konzultációknál gyakran tapasztalhatóval, ezek nem hazugok vagy csúsztatóak 
• A Tisza kérdőívén nem találkoztunk a nemzeti konzultációknál szintén gyakran felbukkanó sorosozással és brüsszelezéssel, más hibáztatásával 
• A Tisza “társadalmi párbeszéde” csak online elérhető, míg a nemzeti konzultáció papíron is kitölthető – a Tisza azért kényszerülhetett erre, mert még se jelentős adatbázisa nincs, ahová szétküldhetné a kérdőívét, se annyi pénze, amennyibe ez kerül 
• A Tisza a formálódó szakpolitikai és választási programjához kér előzetes véleményt az emberektől, nem pedig már meghozott kormányzati döntésekhez remél megerősítést 

De hasonlóságok is vannak a Tisza és a Fidesz konzultációja között: míg utóbbi tisztán, előbbi azért részben politikai akció, amelyből politikai felhatalmazás, hivatkozási alap következik. Önkéntes hozzájárulással mindkettő alkalmas továbbá adatbázis-építésre is, és várhatóan mindkettőt inkább az adott párt szimpatizánsai fogják kitölteni. 

Nincs instant Kánaán, se ingyen ebéd

A Tisza konzultációja – még ha egyszerű, rövid üzenetekkel is dolgozik –, felnőttként kezeli a válaszadókat, köztük a párt saját választóit. Annyiban mindenképpen, hogy Magyar Péterék társadalmi párbeszédének egyik fontos alapvetése annak érzékeltetése – és lassú, tudatos politikával ennek “adagolása” is –, hogy  

a Tisza remélt 2026-os választási győzelme és a Magyar-kormány megalakulása nem hozza el egyik napról a másikra a Kánaánt az élet minden területén és a lerongyolódott közszolgáltatások mindegyikénél, és ahol mégis, az a javulás bizony sok pénzbe kerül. 

Ezt a Tisza kérdőívének összeállítói azzal tudták érzékelhetővé tenni, hogy ugyan minden érintett témánál csupa pozitív, a jelenlegi helyzetnél jobb jövőképet felvillantó állítást tettek közzé, de azt kérik, a válaszadók fontossági sorrendet jelöljenek meg: mit szeretnének, mi legyen jobb gyorsabban, és mi az a, ami még kicsit ráér.

Fontossági sorrendet kell felállítani a válaszadóknak

Reviczky Zsolt

Ehhez ráadásul nem egy unalmas, mondjuk 1-tól 10-ig skálán kérték az adott vállalás fontossági sorrendjét megjelölni, hanem témakörönként 15 aranytallért, virtuális pénzt adnak a kitöltő kezébe, hogy ossza el az adott vállalások között, és amelyikre többet szán, az nyilván fontosabb, így gyorsabb megvalósítást szeretne. 

Egészségügy: várólisták és háziorvosok 

A Tisza kérdőíve a minimális biztonsági előírásoknak megfelel, mivel egy emailben küldött megerősítő kóddal belépve lehet az alapadatok – név, születési év, nem, lakcím irányítószáma, a háztartásban élők száma és opcionálisan a háztartás nettó jövedelme – megadása után témakörönként haladni és az aranytallérokat szétosztogatni. 

Témánként 15 aranytallér osztható el

hvg.hu

Az első témakör az egészségügy, itt összesen 10 állítás/vállalás értékelhető. Köztük az, hogy a műtéti várólistákat a jelenlegi akár több évesről mindenhol 6 hónapra csökkentik, aztán az is, hogy ne legyen betöltetlen háziorvosi/gyermekorvosi praxis Magyarországon. Vagy az, hogy szűnjön meg a krónikus ápoló- és szakorvoshiány.

Az egészségügyi témához tartozik még a betegségmegelőzésre fordított többlet állami forrás, és az a vállalás, hogy Magyarországon mindenhová 15 percen belül érjen ki a mentő. Az egészségügy magánosításának megállítása mellett az egyetlen demagógnak minősíthető tétel, hogy elvennék az állami vezetők VIP egészségügyi ellátását. 

Nyugdíjasok, gyerekek és közlekedés 

A következő téma a nyugdíjasok, az őket érintő vállalások a következők: a jelenlegi 28500 forintos minimálnyugdíjat 160 ezer forintra emelnék, ennél senki nem kaphatna kevesebbet, a férfiaknak is járna 40 év munkaviszony után a nyugdíj, a nyugdíjemelés a minimálbér-emeléssel együtt mozogna, és nem emelnék a nyugdíjkorhatárt sem.

A következő, “gyermekek és családok” témakör ígérete a duplájára emelt és inflációkövetővé tenni kívánt családi pótlék, a családi adókedvezmény duplázása és három gyerek felett a teljes szja-mentesség, az egyszülős családoknak és a beteg gyereket vagy hozzátartozót gondozóknak adott többletjuttatás. 

A gyermekvédelem témakörében – ezt érinti majd országjárásán Magyar Péter, amikor gyermekvédelmi intézményekbe is látogat – tett Tisza-ígéret, hogy felgyorsítják az örökbefogadásokat, az ágazat dolgozóit jobban megbecsülik anyagilag is, erősítik a védőnői hálózatot és bűnüldözési csoportok nyomoznak a gyermekbántalmazók után.

Végül a közlekedés témakörben olyan vállalásokat olvashatunk, hogy megszüntetik az autópálya-üzemeltetési koncessziókat – “vegyük vissza Mészáros Lőrinctől és a többi oligarchától” –, a mellékútvonalakon is kátyúznak, fejlesztik a P+R parkolókat és a bicikliutakat, vagy azt, hogy országszerte akadálymentessé teszik a tömegközlekedést.

További, a közlekedés témáját érintő állítás, hogy újraindítják a leállított vasútfejlesztéseket, ahol igény van rá, újranyitják a bezárt mellékvonalakat, gyorsvasúthálózatot ígérnek a nagyvárosok között, de fejlesztenék a vízi közlekedést is, továbbá minden közlekedési eszközt alkalmassá tennének roller- és bicikliszállításra.

A kitöltést a végén külön emailben nyugtázza Tisza Párt, mondván: “Köszönjük, hogy időt szánt arra, hogy hallassa a hangját – ez hatalmas lépés a közös jövőnk építésében. A véleménye kiemelten fontos nekünk, és most, a válaszaival közelebb kerültünk egy igazságosabb és demokratikusabb Magyarországhoz.”