Orbán Magyar Péterrel kiemelten foglalkozott

Szóba került a kormány nemzeti konzultációja is, itt Orbán arról beszélt, hogy olyat még nem látott, hogy az embereket az ellenzék nyíltan sértegesse és lenézze. Aki a nemzeti konzultációt ellenzi, az valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, ebben pedig lenézés van. Ez a durvulás verbálisan is megjelent. Itt Orbán idézte a Magyar-hangfelvételeket is, bár a politikus nevének említése nélkül: “büdös a szájuk, büdösek az emberek, egyes munkatársak azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába” – sorolta. Szerinte “lenézésből fakadó, negatív, fenyegető tónus jelent meg a magyar politikában, eddig ez nem volt így.” Korábban, ha valakinek valami kicsúszott a száján, rögtön elnézést kért, visszavonult,

de hogy ez egy politikai viselkedésnek a lényege legyen, és ez csak úgy áradjon, ez azért példátlan a magyar közéletben, és ugye a verbális durvaság az előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, ettől jó lenne magunkat megkímélni.”

A háborútól szerinte nem csak a frontvonalon kell távolmaradni, de nincs szükség hazai háborúra sem. “Egy közösség vagyunk, tisztességesen kell bánnunk egymással” – mondta.

Eszkaláció

A miniszterelnök azt mondta, mindenki tudja, de nem árt emlékezni arra, hogy Ukrajna Magyarország szomszédja. Vagyis a közvetlen szomszédunkban dúl a háború, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy tudjuk: e háború fejleményei azonnal tudják érzékeltetni következményeiket egy szomszédos ország területén. Ehhez jön hozzá, hogy Kárpátalján magyarok élnek, a veszély közvetlen. Mostmár nem egy több ezer kilométerre zajló háborúról van szó, hanem olyan eszközök bevetéséről, amelyekkel el lehet érni már más országokat is. Ezek a hírek rólunk szólnak – jelentette ki. Ezek a hírek Magyarország háborús fenyegtettségéről szólnak.

Orbán külön kiemelte, hogy január 20-án iktatják be az Egyesült Államokban Donald Trumpot. Beszélt arról, hogy aki volt katona és állt őrségben, az pontosan tudja, hogy az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb. Most is így állunk, két hónap múlva jön a hajnal, de most a korábbinál is sűrűbb a sötétség. A háború két legveszélyesebb hónmapja következik. Trumpra a demokraták egy súlyosabb örökséget akarnak hagyni, mint amilyen a győzelem pillanatában volt. Ilyenkor kell észnél lenni. Magyarország a józan hang politikáját követi – jelentette ki. Ezért a kormány tervezetten fog cselekedni: összehívta a Védelmi Tanácsot, azt vizsgálták, hogy ha Amerikai kiszáll a háborúból, akkor az EU kész-e a konfliktus folytatására. Szerinte nem. A helyzet egyértelmű: ha az amerikaiak kiszállnak, akkor az EU nincs abban a helyzetben katonai értelemben, hogy a siker leghalványabb esélyével támogassa Ukrajnát. A következtetésük az, hogy ezt a két hónapot kell kihúzni.

Amerikai befolyás

Orbán beszélt a német kormány bukásáról is, mely szerinte összefüggésben van a demokrata kormányzat bukásával is. Magyarország ezzel szemben szuverén kormánnyal bír, ez a németeknek nem adatott meg – magyarázta. Szerinte az amerikai történések leképződése néhány nem jelentéktelen nyugati kormány magatartásában azonnali. Ilyen összefüggés azonban Magyarországon nincs: szuverén magyar döntések jönnek, de nincs mindenki ilyen helyzetben. Van, ahol a politika az amerikai helyzettel sokkal inkább összefügg. Náluk, ha Amerika valamit csinál, követik az irányvonalat. Szerinte a németeknél van egy vita, mely arról szól, hogy adjanak-e az ukránoknak hosszú távú rakétákat. Ezt a vitát befolyásolja az amerikaiak döntése. Azonban azon hosszú távú eszközök, melyeket most az amerikai engedély birtokában az ukránok használhatják, ezek bonyolult eszközök. Orbán állítja: ezeket az ukránok nem tudják célra vezetni.

Erős az a feltételezés, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni. Ezért reagáltak szerinte az oroszok erőteljesen és azonnal.

A miniszterelnök szerint Nyugat-Európában a politika beszédből áll, ezért is van rengeteg fecsegés, üresjárat. A beszédnek sokszor nincs közvetlen következménye, így könnyedén “engednek el tirádákat” a politikusok. Az oroszoknál más a helyzet: náluk az adott szó számít. Ezért szólaltak fel Ukrajna NATO-tagsága, illetve felfegyverzése ellen is. Vlagyimir Putyin felvetette, hogy erről legyen nemzetközi diskurzus, rendezzék a kérdést. Nyugatról erre csak durva válaszokat kapott, ez pedig közvetlen előzménye volt a háborúnak. Orbán hosszúra nyúlt monológját azzal zárta, hogy az oroszok most sem trükköznek: lesznek következményei az ukránok támadásainak. Külön kiemelte Putyin tegnap esti beszédét, melyben az orosz elnök arról beszélt, hogy legitim célpont az az ország, mely Ukrajna felfegyverzésében részt vesz. A miniszterelnök azt mondta, úgy hiszi, háborús politikából kell kiindulni, körültekintően kell eljárni.

Barátság Netanjahuval

Orbán beszélt a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsról is. Azt mondta, hogy a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntéssel. Szerinte ez a döntés fölháborítóan pimasz, hiszen jogi köntösben avatkozik bele politikailag egy folyamatban lévő konfliktusba. Ezzel lejáratja magát, sőt, olaj lehet a tűzre.

Orbán azt mondta, meg fogja hívni Netanjahut és demonstrálni fogja, hogy kiáll mellette, nem fogják letartóztatni.

Orbán beszélt a Patrióták pártcsaládjáról is. A harmadik legnagyobb frakciót hozták létre, mely a korábbi centrumtól eltérő, időnként nyers, de világos álláspontokat képvisel szerinte egy csomó kérdésben, például a migráció tekintetében. Gyors migránsozás után rátért arra, hogy együttműködést kell keresni más jobboldali alakulatokkal. A ciklus végére pedig odáig akarnak eljutni, hogy ők legyenek a legbefolyásosabb képviselőcsoport, ehhez pedig szerinte jó úton járnak.

Kelet felé fordulás

Eurázsiai együttműködés – erről Orbán tegnap egy konferencián is beszélt, most is szóba került. Azt mondta, Eurázsiáról nem sokan tudják, hogy mi, nem hiszi, hogy képben lennének ezzel a magyarok, különösen, hogy földrajzból és történelemből az ő generációját többet tanították az Egyesült Államokról, mint Európa földrajzi értelemben vett félszigetségéről. Európát ő most félszigetnek nevezte, mely Ázsiára, Oroszországra, Kínára, Indiára, Koreára, és Japánra csatlakozik. A magyar közgondolkodásnak nehezére esik szerinte az a “tájolásváltás”, amely most szükségeltetik. AZ ő irodája falán három térkép van, az egyik csak ezek közül az, amelynek Európa van a középpontjában. Ő azonban azt használja, amelynek az USA van a középpontjában, mert így szereti érteni, hogyan gondolkodnak az amerikaiak. És van olyan térképe is, amelynek Ázsia a közepe – ugyanazon szempont miatt, mint az amerikaiaknál. Szerinte többet kell arról beszélni, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával, a selyemutakat újra kell építeni, Európát és Magyarországot újra kell tájolni nem csupán a gazdaságpolitikában, hanem a gondolkodásban is.

Új gazdaságpolitika

Orbán azt mondta, a nyugati elit eddig a háborút akarták megnyerni. Azonban Magyarország a békét akarja megnyerni, el kell szigetelni az országot a testvérháborúról. Szóba került az is, hogy a Tisza képviselői ukrán-pólóban ültek az EP-ben. Nem mondta ki a Tisza nevét, de felelőtlennek nevezte képviselőiket. Új gazdaságpolitikára van szükség – került elő a régi mantra. Ezért alkottak meg egy új gazdasági politikát, melynek alapja a semlegesség, ez próbálja meg a növekedést magasan az európai átlag fölé emelni. Új akcióterv is van, ez hivatott növelni a bérek vásárlóerejét. Ehhez bérmegállapodások kellenek, ez most meg is született a következő három évre. Ez azt jelenti, hogy a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér a következő három évben az infláció mértéke felett lesz. A magyar emberek pénzének vásárlóereje nem fog csökkenni – ígérte a miniszterelnök.