Mivel számtalan területért felel, ezért csak pár dologról fog számot adni – jelezte már előre Gulyás Gergely, amikor szerdán éves beszámolóját hallgatta meg aZ Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága. A kevés, általa szóba hozott téma közé tartozott az orosz–ukrán háború által Magyarországra nehezedő humanitárius nyomás, amit a miniszter szerint az ország jól kezel és megfelelő segítséget nyújt a hozzánk érkező menekülteknek, amelyeknek a száma várakozása szerint év végéig el fogja érni a másfél milliót.

Gulyás beszámolt a Magyar Falu Programról is, ami meglátása szerint hiánypótló és sikeres, hiszen ennek nyomán egyre több helyen nő a népesség. Majd az Aktív Magyarország kezdeményezésre tért át, és két bejelentést tett: jövőre a chipsadó 10 százaléka már nem csak opcionálisan, hanem automatikusan szabadidősport finanszírozására megy majd, illetve a munkáltatók 10 ezer forintot utalhatnak a Szép-kártyára, szintén szabadidősportra történő felhasználás céljával.

Végül a miniszter kitért arra is, hogy a budai Várban a fejlesztések jól haladnak, és jövőre is több épület átadása várható. Arról is beszélt, hogy januártól a miniszterelnök hivatali apparátusa és a Miniszterelnöki Kabinetiroda még nem a Várban elhelyezett egyes egységei a frissen elkészült egykori Vöröskereszt-székházba költöznek. A beszámoló után a Bizottság tagjainak vitája, illetve kérdései következtek, amelyet jobbára az elsőként felszólaló Sebián-Petrovszki László (DK) kérdéssora tematizált.

Igazságügy: Gulyás nem érti a felháborodást

Az ülés azzal kezdődött, hogy a Bizottság leszavazta Sebián-Petrovszki napirend-módosító javaslatát arról, hogy Laczó Adrienn bírónő lemondása nyomán tárgyalják az igazságügy helyzetét, kérdésében viszont felhozta a témát, emlékeztetve Gulyást arra is, hogy hétfőn lemondott Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke. Mindkettejük döntésében szerepet játszott, hogy az OBT nyolc tagja nemrég megszavazta azt a kormányjavaslatot, amely

a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséhez kapcsolta az igazságügyi reformok elfogadását.

Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy ő egyáltalán nem érti a felháborodást ezzel kapcsolatban, szerinte az Igazságügyi Minisztérium példaértékűen járt el, hiszen tárgyalt a bírókkal. Ennek a vége egy olyan megállapodás lett, amit minden fél aláírt. Elmondta azt is, hogy a bírák kirendelésével kapcsolatos szabályok nem jelentik a függetlenség elvesztését, ez csupán munkaszervezési kérdés, hiszen számtalan helyen van bíró de nincs ügy és fordítva. Emellett pedig szerinte a kormány által beígért fizetésemelés kifejezetten kiemelkedő az állam által fizetett alkalmazottak körében.

“Példamutató arányosság” a körzetátszabásoknál

Szintén a DK-s képviselő kérdezte Gulyástól, hogy várhatók-e még módosítók a választási törvényhez? Erre a miniszter elmondta, hogy a sajtóban is elhangzott vádak alaptalanok. A választási törvény módosítására a kerületek aránytalansága miatt volt szükség, ezt az aránytalanságot pedig megszüntették, az új, hamarosan szavazásra kerülő választási törvény “példamutató arányossággal bír és megfelelően biztosítja a választók alkotmányos jogait”.

Ahogy arról a HVG is írt, a kormánypárti módosítás tényleg arra a valós helyzetre reagált, hogy a népességszám-változások miatt a közel azonos lélekszámúnak tervezett körzetek egy részénél jelentős aránytalanságok alakultak ki, ezt pedig törvényi előírás rendezni. Csakhogy amikor a Fidesznek nem volt érdeke a változtatás, nem nyúlt a nyilvánvaló mulasztásos jogsértés ellenére sem a körzetekhez, most viszont a Tisza Párt menetelése cselekvésre sarkallta. 

Kibertámadás: majd a szakminiszter, zárt ülésen

A Védelmi Beszerzési Ügynökségtől (VBÜ) hackerek által ellopott, és jelenleg a darkweben aukción árult adatokkal kapcsolatban merült fel (szintén Sebián-Petrovszki jóvoltából), hogy tervez-e a kormány többet költeni kibervédelemre, hiszen úgy tűnik, hogy vannak rések a pajzson.

Gulyás erre csak röviden válaszolt, abban egyet értett a képviselővel, hogy a kibervédelemre szánt kiadásokat növelni kell, viszont ezzel kapcsolatban minden további kérdésre majd a honvédelmi miniszter fog válaszolni a témába vágó, zárt meghallgatáson. A gond ezzel csak az, hogy a zárt ülésen elhangzottakat titkosítják is. éppen a minap számolt be a DK-s Vadai Ágnes a nemzetbiztonsági bizottság ülése után arról, hogy 2053-ig titkosították a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hackertámadás miatt összehívott bizottsági ülésen történteket.

Budavári felújítások, antiszemitizmus, legfőbb ügyész

A miniszteri meghallgatáson Szabó Szabolcs (Momentum) felvetette, hogy a Várban zajló felújítások ellentmondanak a műemlékvédelmi szempontoknak és azt kérdezte, várható-e a jövőben, hogy megfontoltabban, hagyományos anyagok és technikák használatával zajlik majd a felújítás? Gulyás meglátása szerint bár a felvetés megfelel a valóságnak, ez a szakmán belül is örök vita, ők

a kommunistákkal ellentétben azon dolgoznak, hogy megóvják ezeket az épületeket.

Szóba került a legfőbb ügyész kinevezését érintő törvénymódosítás is, Sebián-Petrovszki kérdezte a minisztert, hogy várhatóan ki lesz a jövőben a legfőbb ügyész? Gulyás válaszában kiemelte, hogy korábban se kellett ügyészi tapasztalat a poszt betöltéséhez és elmondta, hogy a legfőbb ügyész mandátumát nem a kormány, hanem az Országgyűlés adja, így ebben a kérdésben ő nem tud választ adni.

A fideszes Vitányi István a meghallgatáshoz kapcsolódó vitában arról beszélt, hogy Magyarországot gyakran vádolják antiszemitizmussal, viszont szerinte ez Nyugat-Európában sokkal komolyabb probléma. Szerinte nem Magyarországon él, aki azt mondja, hogy itt antiszemitizmus van, a Nyugattal ellentétben itt mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását. A témára Gulyás is reagált. A miniszter szerint bár vannak sajnálatos incidensek, a helyzet nálunk sokkal jobb, és tett egy megjegyzést arra vonatkozóan is, hogy az országban tapasztalható antiszemitizmussal kapcsolatos diskurzus egyik főszereplője

az amerikai nagykövet, akinek a távozásával remélhetőleg a hazai antiszemitizmus is csökkeni fog majd.

Kárpátaljai menekültek, szlovák nyelvtörvény

Szabó Szabolcs (Momentum) két nemzetstratégiai kérdést tett fel a miniszternek. Az egyik úgy hangzott, hogy dolgozik-e a magyar kormány azon, hogy amikor vége lesz a háborúnak, akkor valamilyen módon segítse a kárpátaljai menekültek hazatérését? Majd arra kérdezett rá, hogy mit tesz a kormány a tervezett szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban? Gulyás úgy reagált, hogy az a kárpátaljai menekült, aki úgy dönt, hogy Magyarországon szeretne élni a háború után is, annak erre meglesz a lehetősége, viszont a cél természetesen az, hogy biztosítsák azokat a feltételeket, amelyekkel a szülőföldjükön tudnak boldogulni.

A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban pedig Gulyás azt mondta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt az illetékesekkel és magas szintű garanciát kapott arra, hogy a törvény (már ha valóban lesz) semmilyen értelemben nem fogja sérteni a felvidéki magyarság életét. Majd hozzátette, hogy persze a legjobb az lenne, ha semmi ilyen jellegű törvény nem születne, sőt ellenkezőleg, inkább tovább lazulnának a jelenlegi szabályok is.

A visszaélések teljesen nem zárhatók ki

A DK-s Sebián-Petrovszki hosszan kritizálta a Magyar Falu programot, mert az szerinte valójában nem sikeres, a fideszes városvezetőknek és civileknek kedvez illetve csak a települések 24 százalékában figyelhető meg a népesség növekedése, ami ráadásul nem is feltétlenül a programnak köszönhető. Emellett rendszeresen hallani olyan visszaélésekről, amikor a támogatásból luxusautókat vásárolnak. A DK-s politikussal a kormánypártiak nem értettek egyet, Vitányi István szerint amit Sebián-Petrovszki elmondott, az egyszerűen “ellenpropaganda, semmi más”. Azt ugyanakkor maga Gulyás is elismerte később, hogy egy ekkora támogatási programnál a visszaélések soha nem zárhatók ki teljesen.

Szintén Sebián-Petrovszki kérdezte a minisztert arról, helyesnek gondolja-e, hogy a rezsivédelmi alapból közvetett módon mintegy 10 milliárd forintot csoportosítottak át a Hungaroring fejlesztésére. Gulyás válaszát azzal kezdte, hogy jelezte: a Forma–1 jó az országnak, még a korábbi kormányok szerint is. A pálya állapota miatt szükséges a felújítás, hogy 2032-ig meghosszabítsák a szerződést a szériával, de – mint mondta – a rezsivédelmi alapnak ehhez semmi köze, mert az ott fel nem használt pénz került vissza a költségvetésbe, ahonnan aztán mindenféle célra újraosztották. A miniszter itt jegyezte meg, hogy szerinte Európában a magyarok fizetnek a legkevesebbet az energiáért a rezsivédelemnek köszönhetően.