Az emelés érinti a szorosan vett pedagógusokon kívül a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókat, valamint a gyermekvédelmi intézményekben és a bölcsődékben felsőfokú végzettséggel foglalkoztatottakat is, a bér fogalmába pedig beleértik a köznevelésben dolgozó tanár havi illetményét – ideértve az esélyteremtési illetményrészt, valamint a mesterfokozat és az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedést és a  pályakezdés után járó illetménynövekedést –, valamint a tartós pótlékokat és megbízási díjakat.

A legfontosabb összegek (zárójelben az eddigi összeg):

• a gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény 2025-ben 640 900 Ft. (528 800)
• A kötelező emelés pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4%,
• pedagógus II. fokozat esetén legalább 19,0%,
• mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8%,
• kutatótanár fokozat esetén legalább 12%.

Vagyis a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve – pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig (ez eddig 538 000 – 1 065 000 volt), pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig (555 000 – 1 135 000), mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig (630 000 – 1 365 000), kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig (750 000 – 1 470 000) terjedhet.

Ezen kívül 4%-ról 7%-re emelik azoknak a pótlékát, akik a különösen támogatott, mert hiányszakmának minősülő tantárgyakat tanítják: matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz.

Az emelés vonatkozik minden nem állami köznevelési intézményre is, de ezeknél az állam közelebbről nem ismertetett eltérő részletszabályokat is előírhat. A rendelet hangsúlyozza, hogy „a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, részben az  Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat” kizárólag a béremelésre és annak közterheire szabad fordítani.

A rendelethez kapcsolódó kormányhatározat kimondja, hogy a béremelésben érintettek átlagos illetménye érje el a felsőfokú végzettségűek 2025. évre várható „átlagbéréhez viszonyított arányának” legalább a 80%-át. Egyúttal – bár összeg megjelölése nélkül – a kormány egyetért az ehhez szükséges pénz rendelkezésre bocsátásával. Érdekesség: erre a pénzügyminisztert szólítják fel (határidő: az adatok rendelkezésre állását követően azonnal), pedig Újév napján nulla órától ilyen tisztség nem létezik, a feladat már a nemzetgazdasági miniszteré. Úgy látszik, a kormánynak is idő kell, hogy ezt megszokja.