Donald Trump elnök kész ráduplázni az Oroszország ellen érvényben lévő amerikai szankciókra – mondta különmegbízottja, Keith Kellogg a New York Postnak. Kellogg szerint bőven van még tere a szankciók felcsavarásának, ha egy tízes skálán nézzük, mennyi kárt szenved el miattuk az orosz gazdaság, akkor az érték még csak hármas.

Kellogg egyértelműen arra utalt, hogy az elnök növelni akarja a Moszkvára helyezett gazdasági nyomást. A volt tábornok szerint a katonai nyomás az oroszok ellen nem elég, mert ahogy a történelemben számos példa is mutatja,

Oroszországot nem érdekli, mekkora veszteségeket szenved el emberéletekben.

„Úgy értem, ez az ország kész volt elveszíteni – és el is vesztett – 700 ezer embert fél év alatt a sztálingrádi csatában, és a szemük pillája sem rebbent” – mondta Kellogg, aki azt azért elismerte, hogy katonai nyomásgyakorlásra is szükség van.

A jelek szerint Trump és a tanácsadói abban bíznak, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már jelezte, hogy kész tárgyalni), és sikerül olyan megoldást találni, amelyben mindkét fél enged valamit.

Reviczky Zsolt

Az amerikai szankciók felcsavarása nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, az ugyanis a háború kitörése óta mind belföldön mind külföldön a szankciók ellen érvel. Ugyanakkor a kormány Trumptól várja az ukrajnai háború lezárását, az amerikai–magyar kapcsolatok felvirágzását, és egyáltalán minden jót.

Orbán Viktor miniszterelnök már – miután maga Trump beszélt újabb szankciókról – elővezette a közrádióban, hogy a párt milyen logikai-kommunikációs bukfenccel kívánja kezelni a helyzetet: „Az európaiak béke helyett akarnak szankciót, az amerikaiak viszont békét akarnak, és a béke elérésének egyik eszköze a szankció.”