Kedden benyújtotta Horváth László drogügyi kormánybiztos az új drogtörvényt, amelyet azzal hirdetnek, hogy „a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen”, hiszen a drogok egyebek mellett súlyosan károsítják az egészséget, és „megölik az embereket”.

Az új stratégia életbe lépéséhez több törvényhez kell hozzányúlni, ezek közül a legfontosabbak a Büntető Törvénykönyv módosításai, már csak azért is, mert a tervezet értelmében már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül az is, ha valaki csekély mennyiségnél kevesebb kábítószert szerez meg vagy tárol.

A Btk. mostantól számos bűncselekmény esetében minősített esetként kezeli, ezáltal súlyosabb büntetési tételt szab ki, ha „az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott”. Ebben az esetben így módosul a büntethetőség:

• Emberölés esetén 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztés (alapesetben 5-15 év)
• Könnyű testi sértésnél 3 évig terjedő szabadságvesztés (alapesetben 2 év)
• Súlyos testi sértésnél 1-5 évig terjedő szabadságvesztés (alapesetben 3 év)

Szintén súlyosabb büntetés szabható ki, ha valaki amiatt követ el egy bűncselekményt, hogy az így megszerzett anyagi javakat kábítószerre költhesse, ily módon rablásért 5-10 év, kifosztásért 2-8 év, lopásért pedig akár három év is adható.

A törvény hatályba lépését követően nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelmet különös visszaesőként követ el, a drogok tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használt ingatlanokat pedig ezentúl el lehet kobozni. Kereskedelem esetén elkobozható az ehhez használt jármű is, sőt,

a kábítószerrel kereskedő elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van.

Míg korábban 1-5 év járt azért, ha valaki termesztett, előállított, vagy az országba hozott kábítószereket, mostantól ezekért már 2-8 év szabható ki, és büntethető lesz birtoklásért az is, aki csak „az ország területére történő behozatal céljából megrendeli” a tudatmódosító szert.

Ugyanezt a logikát használják a fogyasztásra is, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés jár már önmagában a külföldre leadott rendelésért is.

Ha valaki mindezt bűnszövetségben, üzletszerűen vagy hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személyként teszi, akkor a korábbi 2–8 év helyett már 5–10 évet kaphat, különösen jelentős mennyiségű kábítószer esetében pedig 15-ről 20 évre emelik a büntetés maximumát.

Abban az esetben, ha valaki kiskorú részére termesztett, állított elő vagy tárolt kábítószert, 5–10 év szabadságvesztés adható, ennek a büntetési tétele eddig 2–8 év volt. Súlyosabb esetben, például bűnszövetségben elkövetve a korábbi 5–10 év helyett már 5–20 év szabható ki, de nagyobb büntetés jár akkor is, ha csekély mennyiségre követik el a bűncselekményt.

Az eddig hatályos jogszabályok szerint egyetlen módja volt a büntetlen fogyasztásnak, ehhez beismerő vallomást kellett tenni és elterelő programon kellett részt venni,

mostantól már fel is kell nyomni a dílert, ha meg akarjuk úszni a büntetést.

Pontosabban, törvényi kötelessége a fogyasztónak „az elkövetés körülményeit feltárni, illetve lehetővé tenni a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását”. Miközben eddig nem volt felső limitje annak, hányszor úszhatja meg valaki büntetlenül a fogyasztást, mostantól legfeljebb két elterelésre van lehetőség, utána jönnek a komolyabb szankciók.

Akár kétévnyi börtönnel is büntethetik azt, aki mást tudatmódosító anyaggal kínál azért, hogy „kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújtson”, ha tíznél több embernek ad belőle, ez három év is lehet.

A keddi drogtörvény egy egészen új fogalmat is bevezet, mégpedig a bűnmegelőzési célú felügyeletet. Ez az olyan, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések közé kerül majd, mint például az őrizet vagy a letartóztatás.

Ezt az intézkedést „a további kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében” rendelheti el az ügyészség kereskedelem vagy birtoklás megalapozott gyanúja esetén akkor, ha a bíró nem rendel el kényszerintézkedést. A bűnmegelőzési célú felügyelet során a gyanúsítottnak a rendőrségnél kell meghatározott időközönként jelentkeznie és kábítószer fogyasztást ellenőrző vizsgálaton kell részt vennie.

Időtartama három hónap, egyszer hosszabbítható ugyanennyivel, nem szabható viszont ki fiatalkorúakra és katonákra sem.

Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi, személyes adatok védelméről szóló törvénybe bekerült, hogy

a kezelőorvosnak haladéktalanul értesítenie kell a törvényes képviselőt arról, ha gyermeke kábítószer hatása alatt áll.

Ez alól pedig a 16–18 évesek sem élveznek kivételt, annak ellenére sem, hogy más esetben saját maguk rendelkezhetnek arról, kit szeretnének tájékoztatni egészségügyi állapotukról.

A drogtörvény kiterjeszti a rendőrök hatáskörét, ha ugyanis egy magatehetetlen, kábítószer vagy új pszichoaktív anyag hatása alatt álló személyt kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézménybe kísér és ott azt tapasztalja, hogy az érintett nem együttműködő, akkor 72 órára őrizetbe veheti. Erre az időtartamra fogdába is vihetik.

A szervezett bűnözésről szóló törvény módosításával az önkormányzati jegyzők gyakorlatilag minden, kábítószerrel összefüggő bűncselekmény esetében elrendelheti az üzlethelyiségek bezárását, sőt, mostantól

minden bejáratra ki kell függeszteni (és kint is kell tartani) egy tájékoztatót, amelyből kiderül, pontosan milyen, droggal kapcsolatos bűncselekmény miatt zárattak be egy üzletet.