„Némely programunk annyira sikeresnek mutatkozott, hogy kutatóhálózatunkhoz hasonlóan elvették tőlünk” – szúrt oda a kormánynak Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület megalapításának 200. évfordulóján, a székház megújult dísztermében tartott ünnepi beszédében hétfőn.

Az MTA eredményeinek felsorolása után arról beszélt, hogy „a világban és Magyarországon is egyre feszültebb a helyzet, a közélet hangneme elfajulóban, és Akadémiánkat is támadások érték, a helyzet tagságunkat is megosztja, de vitáink hangneme megőrizte méltóságát”. Az elnök elismerte, hogy az Akadémia nem hibátlan, érheti kritika, „de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őrizni a jövőnek, hiszen nemzetünk 200 éves töretlen bizalma övezi”. Feltette a kérdést:

„Ennek a bizalomnak vajon mi árt jobban, a hatalom támadása, vagy annak ölelése?”

Kitért arra is, hogy közel 50 testület munkájában vesz részt az MTA, ami reménykeltő, „de közben elkezdődött a kutatási és oktatási rendszer átalakítása, amibe csak formálisan vonták be  az Akadémiát, a forgatókönyv jó része ismeretlen számunkra”. Az elnök fájlalta, hogy „nincs  érdemi politikai igény az együttműködésre, csak az igazodásra.” Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet és bizalom.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Fazekas István

Arról is beszélt, hogy az elit politikai és gazdasági része rendelkezik a szabályozás jogával és az anyagi erőforrásokkal. E kiváltságukat célszerű az elit többi részének, így a tudományos elitnek a hatékony, de függetlenségét biztosító bevonására használni. Freund Schmidt Mária heves vitákat szító, az MTA-t sztálinistának nevező nyilatkozatára utalva úgy fogalmazott: „Épp a minapi vádaskodások mutatják, hogy máig nem veszett el az akadémia Széchenyi által emlegetett varázshatalma. Hiszen Akadémiánknak politikai támogatás, és törvényes jogosítványok nélkül is megmaradt az ellenfeleit néha irritáló befolyása a tudományos közösségre.”

Hangsúlyozta, hogy ez nem láthatatlan szervezkedés eredménye, a tudományban és a társadalomban ezek szerint  többségben vannak azok, akik szerint az Akadémia léte nem elsősorban az akadémikusok, hanem a nemzet érdeke. Hiszen, ha valaki az akadémia tagja lesz, mondta, ki kell szélesítenie a látókörét, felelősségérzetét az Akadémia, a nemzet, sőt az emberiség egészére is. „Kiegyensúlyozott, kölcsönös bizalomra alapuló kapcsolatra  van szükségünk a politikai és a nemzeti elit egészével” – zárta beszédét Freund Tamás.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter

Fazekas István

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint Széchenyi azzal, hogy a magyar nyelv fejlesztését jelölte meg az Akadémia fő feladatának, az ország önrendelkezéséért harcolt. A magyar tudomány célja szerinte nem lehet más, mint nemzetünk szolgálata.

A kormányzat feladta pedig az, hogy az ehhez szükséges lehetőségeket, pontosabban csak az ehhez szükséges lehetőségeket biztosítsa számukra.

Feltette a kérdést: Vannak-e olyan törekvések, amik a tudományban korlátozzák a haza üdvének a szolgálatát? Hangsúlyozta, hogy az akadémia tudományos kérdésekben szabadon hozza a döntéseit. Az MTA legfontosabb feladata szerinte ma is nemzetünk szolgálata, nemzeti önrendelkezésünk erősítése.  Mindaz, ami a magyar családok, és a magyar gazdaság érdekeit szolgálja.

Fazekas István

Beszélt az a felsőoktatási reform sikereiről, s arról, hogy terveik szerint 2030-ra lesz egy magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között. Kitért a kutatói hálózat működését szabályozó Hun-Ren törvényre, s ígérte, hogy 2027-re megduplázzák támogatásukat. Most is összefüggésbe hozta az akadémiai ingatlanok nagy vitákat kiválót átadását azzal, hogy a kutatóhálózat megkaphassa béremelésre a 18 milliárdos támogatást.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint a tudás velünk, magyarokkal van, benne van a magyarok génjeiben. A nemzet és a döntéshozók is a tudósok oldalán állnak – a köztársasági elnök szerint. Felidézte az MTA megalapítását: „Széchenyi nem mástól várta a segítséget, azt kérdezte, mit tehetek én. ” Tudta, a Kárpát-medence magyarsága csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti. Sulyok szerint a tudományos szabadság alapértékünk lett.