A korábbi pletykákkal ellentétben nem Rétvári Bencét, és nem is Tuzson Bencét jelölte a Legfőbb Ügyészség élére Sulyok Tamás. A köztársasági elnök közleményben jelentette be, hogy Polt Péter utódjának Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját szánja.

Ezzel lényegében nem is volt szükség arra a tavalyi alkotmánymódosításra, mely azt is lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész ne az ügyészi szervezetből érkezzen.

Az ügyészség élén 21 évet leszolgált Polt Péter szerdán mondott le, miután a Fidesz-frakció az Alkotmánybíróság tagjának jelölte. Polt mellett a másik jelölt a testületbe Hende Csaba, meghallgatásukat szerdán tartotta a Parlament igazságügyi bizottsága, mely mindkét politikus jelölését támogatta.

Sulyok Tamás meglehetősen gyorsan hozott döntést. Szerda délután még viccesnek szánt videót tett közzé a jelöltkeresésről: a Sándor-palotában konzultált Varga Zs. Andrással, a Kúria, Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács, Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnökével. Majd másnap délutánra meg is volt a kiválasztott.

Az államfő közleményében azt írta, Nagy Gábor Bálint „széleskörű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”. A Sándor-palota hozzátette: Nagy Gábor Bálint jogi pályáját büntetőbíróként kezdte, majd hosszabb idő óta különböző ügyészi beosztásokban folytatta, büntetőjogi gyakorlati tapasztalatát elméleti síkon, egyetemi oktatóként is hasznosítja.

Váratlan húzás

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja szerint Nagy Gábor Bálint büntetőjogot oktat, hallgatói kifejezetten korrekt, segítőkész és felkészült oktatóként jellemzik.

„A tárgyfelvételnél nála telnek be először a gyakorlati órák” – jellemezte egy hallgató.

Szakmai előéletéről már kevesebbet tudni, és hivatalos önéletrajza sem volt fellelhető (cikkünk megjelenésével egy időben aztán megjelent a Parlament honlapján). Az ügyészség honlapja szerint a Legfőbb Ügyészségen nemcsak főosztályvezetőként, hanem kabinetfőnökként is dolgozott, közvetlen főnöke maga Polt Péter volt.

A közvélemény számára talán még érdekesebb, hogy Nagy Gábor Bálint volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. (Benét végül 2018-ban jogerősen 11 évre ítélte a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától.)

Nagy Gábor Bálint tavaly az MCC büntetőjogi podcastjában is felbukkant, ahol arról a kábítószer-kereskedelem és a drogfogyasztás nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélt.

Jó kapcsolatok

Az is biztos, hogy Nagy Gábor Bálintnak nem lesz nehéz dolga, ha egykori főnökével akar majd egyeztetni a jövőben. (Polt meghallgatásán maga beszélt arról, hogy legfőbb ügyészként állt már kapcsolatban az Alkotmánybírósággal.)

Polt távozása a Legfőbb Ügyészség éléről nem volt váratlan, már régóta pletykáltak róla a szervezeten belül. Ráadásul volt is benne logika: a legfőbb ügyész mandátuma kilenc évre szól, Polt megbízatása 2028-ban járt volna le, áthelyezése viszont lehetővé teszi utódjának 2034-ig történő bebetonozását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter természetesen cáfolta, hogy ez állna a háttérben, de egy Polthoz hasonló mentalitású főügyész kifejezetten hasznos lehet egy esetleges kormányváltást követő elszámoltatás esetén.

Hatalomtechnikailag hasonlóan előrelátó taktika volt Polt Péter és vele együtt Hende Csaba alkotmánybírói jelölése is. Az Alkotmánybíróságnak jelenleg csak 12 tagja van a törvényben előírt 15 helyett, így mindenképpen szükség volt új kinevezésekre. Sürgető tényező volt Polt Péter életkora is, hiszen 69 éves, az AB élére pedig nem nevezhetnek olyan jelöltet, aki már betöltötte a 70. évét