Nincs baja az Alkotmánybíróságnak a „kifogástalan életvitel” vizsgálatát elutasító gyermekvédelmi dolgozók elbocsátásával, csupán annyit változtattak a rendelkezésen, hogy Alaptörvény-ellenesnek minősítették a végkielégítés nélküli elbocsátásukat.

Emlékezetes, hogy ezeket a kötelező vizsgálatokat a kegyelmi botrányhoz vezetett bicskei gyermekotthoni ügy miatt, a pedofilia elleni harc jegyében rendelték el. Sokan sértőnek találták a kérdéseket, tömeges felmondási hullám indult.

Mint nemrég kiderült, a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók 30 százaléka távozott tavaly, miközben 13 400 megvizsgált ember közül mindössze 75 esetben állapítottak meg kifogásolható életvitelt. A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma egy elbocsátott dolgozó perét felfüggesztve fordult az Alkotmánybírósághoz.

Sívó-Darás Orsolya tanácsvezető bíró különösen a vizsgálat hozzátartozókra való kiterjesztését, az azonnali elbocsátást és a végkielégítés megvonását tartotta Alaptörvény-ellenesnek. Szerinte hiányzik a legitim, alkotmányos cél, és a támadott rendelkezések jóval túlmutatnak a szükségesség – arányosság mértékén.

A jogalkotó nem csupán súlyosan hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást alkotott, hanem saját szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtett a végkielégítés megfizetésének a kizárásával.

A Belügyminisztérium erre azt válaszolta az Ab-nak, hogy nincs szó visszamenőleges jogalkotásról, mert a már gyermekotthonban dolgozóknak is csak a jövőre nézve írják elő az életvitelre vonatkozó vizsgálatot, a munkaviszonyaikat is ennek megfelelően módosítják.

Továbbá gátját kívánták képezni az egyébként is jelentős létszámhiánnyal küzdő gyermekvédelmi területről a végkielégítés feltétele melletti kiáramlásnak, és nem kívántak olyan üzenetet közvetíteni, hogy a jogszabályokat nem követő magatartásukat végkielégítés kifizetésével honorálnák.

Az Alkotmánybíróság (előadó: Schanda Balázs) azt állapította meg, hogy ha egy norma a múltban keletkezett tartós jogviszonyokat kizárólag a jövőre nézve módosítja, az adott esetben alkotmányos lehet. Ha a gyermekvédelmi intézményekben az alkalmassági vizsgálathoz szükséges nyilatkozat elmulasztásához a foglalkoztatási jogviszony megszüntetését fűzik, annak van alkotmányos indoka, és nem sérti a visszaható hatály tilalmát.

Viszont a végkielégítés megszüntetésére „sem a törvényjavaslat általános, sem részletes indokolása nem szolgált alkotmányos indokkal”, a BM érvelése pedig ellentmondásos. A szolgálati idő után járó végkielégítés mint törvényi juttatás elvonását „a gyermekek jogainak védelme nem magyarázza, és azzal kapcsolatban alkotmányos összefüggés nem állapítható meg”.

Ezért ezt a részt az Ab megsemmisítette, tehát a vizsgálat megtagadása miatt kirúgott gyermekvédelmi dolgozók jogosulttá válnak végkielégítésre, arról a bíróságoknak rendelkezniük kell.

Három alkotmánybíró nyújtott be különvéleményt: a testületet ideiglenesen vezető Horváth Attila, valamint Handó Tünde és Márki Zoltán szerint a végkielégítés megvonása is alkotmányos, nem értettek egyet ennek a törlésével.