A plenáris ülés alkalmából ismertetett nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a munkavállalók szabad áramlása az EU egyik alapvető joga, amelynek minden tagállamra vonatkoznia kell.

A téma aktualitását az adja, hogy április 30-án jár le a határidő az új tagállamok munkavállalóinak mozgását korlátozó uniós átmenti időszak első felülvizsgálatára. Másfelől 2006-ot a munkaerő mobilitásának európai éveként határozták meg.

A nyilatkozatot a visegrádi országok és Szlovénia szocialista delegációvezetői állították össze; teljes mértékben támogatják azt a balti delegációk is, és csatlakozhat az EP bármely képviselője - az aláírás lehetőségét, jelképesen az említett határidőhöz időzítve, április utolsó napjáig hagyják nyitva az EP-tagok számára. Amennyiben kellő számú képviselő - legalább 367 - csatlakozik, a nyilatkozat hivatalos EP-dokumentummá válik.

A nyilatkozat felszólítja az Európai Bizottságot, hogy folytassa a munkavállalók szabad áramlását korlátozó nemzeti intézkedések teljes körű vizsgálatát - az EU brüsszeli végrehajtó testülete februárban készíti el jelentését a témáról, és azt követően tárgyal arról a tagországokat képviselő tanács is. A bizottságon belül megosztottság tapasztalható az ügyben, ráadásul ellentétes oldalon áll a témáért felelős cseh biztos, Vladimír Spidla és a jelenlegi EU-elnök Ausztria által delegált Benita Ferrero-Waldner. A képviselők jelezték, hogy kezdeményezésükkel Spidlát is támogatni kívánják. Emellett a mostani bejelentéssel a szerdán az EP-be látogató osztrák kancellárt, Wolfgang Schüsselnek is üzenni kívánnak.

A sajtóértekezleten részt vevők szerint azokban az országokban, ahol az új államok 2004 májusi csatlakozásától nem alkalmaztak korlátozásokat - Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban - az eddigi tapasztalatok kimutatták, hogy a nagyszámú munkavállaló beáramlásától való félelem nem bizonyult indokoltnak. Több régi tagállam - elsősorban Finnország és Portugália, de bizonyos mértékig Belgium is - kedvező jelzéseket tett arra vonatkozóan, hogy már a 2+3+2 éves felülvizsgálati periódus első határidejénél, idén májusban feloldja a korlátozásokat.

Tabajdi Csaba a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a munkaerő szabad mozgásának lehetővé tétele nem csak az új tagországoknak, de az unió összes lakójának is érdeke, mert az uniós versenyképesség javításában, a régebbi tagországokat sújtó válságjelenségek enyhítésében játszik szerepet. Emellett elvi kérdésről is van szó, ugyanis nem engedhető a megkülönböztetés az unióban.

Statisztikai adatokat idézve Tabajdi emlékeztetett ara, hogy például Olaszországban tavaly 79 500 fős kvótát állapítottak meg az új államok munkaereje számára, de csupán 55 ezer kérelem érkezett. Abban a három országban, ahol már nincs korlátozás, összesen alig több mint 10 ezer magyart jegyeztek be a csatlakozás óta. Nem töltötte ki Magyarország a németországi kvótát sem, míg Ausztriában tavaly a magyar alkalmazottak száma kevesebb mint ezerrel emelkedett.

Lengyelországot illetően mindazonáltal már magasabbak a számok - ismerte el a tájékoztatón a lengyel Genowefa Grabowska. Tabajdi azt is kifogásolta, hogy míg a régi uniós tagállamok biztosították a mai unión kívülről érkező munkavállalók szabad alkalmazását, ugyanezt a lehetőséget megtagadják "házon belül" az új tagországoktól.