Tetszett a cikk?

Vajon nemcsak a jó példákat vesszük át a nemzetközi vállalatoktól, hanem HR-politikájukkal együtt magunkba szívjuk azt az amerikai módszert is, amely a friss tehetségekért folyó verseny jegyében az egyetemi oktatók lefizetésétől sem riad vissza? "Hogy szívnak Amerikában?"

Az USA-ban megszokottá vált, hogy az üzleti iskolák és az egyetemek oktatói potenciális munkatársakat javasolnak a nagyvállalatok számára - idézi a Figyelő tavaly júliusi száma az Amerikában megjelent BusinessWeek-et. Természetesen a cégek az állásbörzéken és más hagyományos eszközökkel is kutatnak a friss tehetségek után, de a kiválasztási folyamatnak igen gyakran része a pénz, vagy így, vagy úgy. A cikk azt taglalja, hogy az egyetemi és vállalati források szerint ritkán fordul elő, hogy a cégek közvetlenül a tippekért fizetnének a tanároknak. Legtöbbször a professzorok tanácsadói díjat, vagy kutatói ösztöndíjat kapnak a cégektől, akiknek időnként elárulják a legígéretesebb hallgatók nevét. A sajtóanyag több céget felsorol, akik ezt a gyakorlatot űzik vagy űzték, köztük a Procter & Gamble-t, a GE-t, és az Ernst & Youngot.

Hogy miért tennék mindezt a cégek? Egyszerű. A tehetségvadászat mára komoly üzletté vált, és vérre mennek a cégek a tehetséges diákokért. Az állásbörze általában egyenlő esélyeket nyújt, de így időt vesztenek a cégek a tehetséges fiatal jelöltekért folytatott öldöklő harcban, és nem akarják, hogy riválisaik elcsaklizzák a legjobbakat.

Háború a tehetségért

Manapság ezt a cégek és az iskolák úgy intézik, hogy már a tanulmányok alatt lecsapnak a hallgatókra, lehetőséget kínálnak nekik az iskola melletti munkára. Így a diploma megszerzése után nagyon nagy eséllyel ott fognak kikötni a frissen végzettek - egyszerűsíti le a problémát Lipcsei András,  az egyik, felsővezetők kiválasztásával foglalkozó cég ügyvezetője. Sok lehetőség van arra, hogy az ember megmutassa, mit tud. Ezek a féllegális módszerek pedig nem jelentenek megoldást a munkaerőpiacon kialakult versenyhelyzetre. Szerinte egy dolog fontosabb a tehetséges jelöltnél, az hogy a legodaillőbb, a legalkalmasabb legyen az adott munkakörre. De az ügyvezető ezt a fajta tehetségvadászatot mindenképpen etikátlannak tartja. - Semmiképpen nem lehet megoldás, az esélyegyenlőséget biztosítania kell, szabad választást kell adni mind a diákoknak, mind a cégeknek - emelte ki a fejvadász cég vezetője.

Na de mi a különbség ez és az etikátlannak kikiáltott gyakorlat között? Az elnevezése? A fizetésmódja?

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.

Karrier

A fizetésemelés megbosszulhatja magát

Fizetésemelést kérni veszélyes dolog, különösen, ha a konkurenciával fenyegetőzünk, egy későbbi leépítés alkalmával ugyanis mi leszünk az elsők, akitől megszabadul a vállalat. Pedig csak alkalmi örömöt ad a plusz jövedelem, hiszen pár hónap után megszokjuk az extra összegeket, utána pedig ismét igényt tarthatunk a főnök bőkezűségére.

Karrier

Csökkennek a juttatások?

Akár a gazdaság kifehérítése ellen is dolgozhat a kormányfő új adócsomagja, amely az adó- és járulékcsökkentés finanszírozásához többek között a természetbeni juttatások megadóztatásával kíván forrást találni. A cégek egy része ugyanis majd várhatóan úgy próbálja elkerülni az adót, hogy inkább kézbe kifizeti a juttatásra szánt összegeket.

A legendás Bűn és bűnhődés-előadás után most A félkegyelműt viszi színpadra a Forte Társulat

A legendás Bűn és bűnhődés-előadás után most A félkegyelműt viszi színpadra a Forte Társulat

Trump szűkebb körben ünnepli a beiktatását, de a techcégek elitjének ott a helye a páholyban

Trump szűkebb körben ünnepli a beiktatását, de a techcégek elitjének ott a helye a páholyban

Drágulnak az engedélyek, hatmillió forintot kell fizetniük azoknak, akik meg akarják mászni az Mount Everestet

Drágulnak az engedélyek, hatmillió forintot kell fizetniük azoknak, akik meg akarják mászni az Mount Everestet

Húsz példányban készült, ritka Ferrarit árverez el a NAV

Húsz példányban készült, ritka Ferrarit árverez el a NAV