A magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás - ez áll az OECD oktatásügyi jelentésében.

A képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. Míg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008–2009-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közel 11 százalékkal.

A jelentés szerint nem áll jól Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben - nyolc százalék - Szlovákiából érkeznek. A magyarok diákok legszívesebben Németországban tanulnak tovább: a külföldön tanulók 27,3 százaléka ott jár egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is - olvasható a Világgazdaságban.