A legnagyobb svájci bank a héten jelentette be, hogy tízezer alkalmazottjától válik meg a termékkínálat áramvonalasításának jegyében, és a leépítést három évre elosztva hajtja végre.

A szerdai Financial Times beszámolója szerint azonban a UBS londoni befektetési részlegének mintegy száz, munkába érkező adósságpiaci kereskedője már előző nap nem tudott bemenni a Finsbury Avenue-n emelkedő londoni UBS-székházba, és csak "a bejárati forgóajtónál vették észre, hogy belépőjük nem érvényes".

Mások abból jöttek rá, hogy elvesztették állásukat, hogy a vállalati email-rendszeren elküldeni próbált üzeneteiket nem tudták továbbítani, megint másokat pedig telefonon értesítettek.

Az átalakítás nyomán 54 ezerre apad a UBS alkalmazotti állománya; ez harmadával kevesebb a pénzügyi válság elhatalmasodása előtti létszámnál.

A megszüntetni tervezett tízezer munkahelyből 2500-at a UBS zürichi központjában számolnak fel, a fennmaradó rész Londonra és New Yorkra jut.

A Financial Times által megkérdezett szakértők "különösen durva" eljárásnak nevezték, hogy a UBS már a leépítések bejelentésének napján elkezdte szélnek ereszteni munkatársait. Cary Cooper, a lancasteri egyetem szervezés-lélektani és munkaegészségügyi professzora "rossz üzleti gyakorlatnak és legalább ennyire rossz emberi magatartásnak" minősítette a UBS eljárását.

A UBS a termékkínálat szűkítésétől 2015-ig évi 5,4 milliárd svájci frankos költségcsökkentést remél. A szerkezetátalakítás azonban egyelőre költségekkel jár, az idei harmadik negyedévben az átértékelési veszteségek több mint 3 milliárd frankkal rontották az eredményt. A UBS így 2,17 milliárd frank nettó veszteséggel zárta a negyedévet az egy évvel korábbi egymilliárd frankos nyereség után.

A UBS mindenekelőtt a származékos termékek kereskedeleméből vonul ki, ez az üzletág a pénzügyi válság kirobbanása óta sokmilliárdos veszteséget okozott a banknak. A befektetési banki tevékenység a jövőben a részvény-, a deviza- és a nemesfém-kereskedelemre, valamint a vagyonkezelésre és a tanácsadásra szorítkozik.

Nem tett jót a UBS befektetési üzletágának az a súlyos botrány sem, amely tavaly szeptemberben robbant ki egy ellenőrzés nélkül hagyott kereskedő szabálytalan tevékenysége nyomán.

Az azóta elvégzett vizsgálat megállapításai szerint a ghánai születésű Kweku Adoboli 2008 októbere és 2011 szeptembere között összesen 2,3 milliárd dollárnak megfelelő veszteséget okozott a UBS londoni részlegében végrehajtott "csalárd és felelőtlen" tranzakcióival, amelyek értéke messze meghaladta a személyére megszabott limitet.

A múlt hónapban kezdődött londoni bírósági eljárás nyitó vádbeszédében az ügyész kijelentette, hogy a kereskedő által eljátszott pénzből két Wembley stadiont vagy hat új kórházat lehetett volna felépíteni.

A vád képviselője szerint Adoboli az őt alkalmazó bank "puszta létét" sodorta veszélybe "szándékos és módszeres csalásaival", ugyanis tavaly nyáron volt olyan időszak, amikor a UBS akár 12 milliárd dollárt is veszíthetett volna a kereskedő által felvett fedezetlen ügyletláncolaton. Az ügyész szerint Adoboli nem létező, kitalált bevételekkel és ügyfelekkel operált, hamis számlákat nyitva.

Az Adoboli által kiépített tranzakciós láncolat akkor omlott össze, amikor a svájci jegybank tavaly szeptemberben a svájci frank további erősödésének megakadályozására 1,20 svájci frank/eurós alsó tűréshatárt állapított meg az euró frankárfolyamára. Ezzel a svájci frank rossz irányba mozdult el ahhoz képest, amire a UBS kereskedője játszott.

A jegybanki intézkedésre azért volt szükség, mert az euróövezeti adósságválság újbóli fellángolása nyomán akkoriban hatalmas értékű portfolió-beáramlások indultak meg a menedéknek tekintett svájci befektetési eszközökbe, és ez a svájci frank meredek erősödését okozta, veszélybe sodorva a svájci export versenyképességét.