Társadalmi vita a termékdíjról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Az Európai Bizottság a hazai szabályozást diszkriminatívnak tartja, míg a magyar kormány továbbra is a fogyasztói szokások változtatására ösztönözné a gyártókat, vagyis a visszaváltást, újratöltést támogatja. A tárca májusra ígér társadalmi vitát, s a szakmai szervezetekkel folytatott közös munkája is megszakadt, így egyelőre nem tudni, a kormány milyen módosításokat vinne Brüsszelbe – ahol a legutóbbi határidő márciusig szólt.

Módosul a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény – egyelőre csak ennyi biztos. A tárca nem árul el részleteket, az érintettek nem értik a titkolózást, a szakértők egyszerűsítést sürgetnek, a VPOP pedig ellenőrzésbe kezd – miközben sokan abban sem biztosak, vajon vonatkozik-e rájuk a törvény.

A magyar kormány továbbra sem osztja az EU álláspontját, amely szerint a magyar rendszer diszkriminatív lenne, de az egyszerűsítést indokoltnak tartja – hangzott el április közepén az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülése után, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szíve szerint zárt ajtók mögött folytatott volna le. Sok részletet így sem tudhatott meg a hallgatóság, s a tárca azóta sem hozta nyilvánosságra a terveit a környezetvédelmi termékdíjat érintő törvény módosításával kapcsolatban.

Aggályos titkolózás

„Kreatív magyar megoldás” – kommentálta Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke a kereskedelmi csomagolások jelenlegi termékdíj-szabályozását lapunknak. „Többször kezdeményeztük KvVM felé a közös munkát, felajánlottuk a segítségünket, de válaszra sem méltattak” – nehezményezte a szakember a jelenlegi helyzetet, s azt, hogy észrevételeikre nem kíváncsiak a döntéshozók. Véleménye szerint a kereskedelmi csomagolások termékdíjára egyáltalán nem is lenne szükség, a funkcióját pusztán „adószedésnek” minősítette. Boródi aggályosnak tartja, hogy a széles szakmai párbeszéd kirekesztésével, „szűk szakértői csapatra” szorítkozva dolgoznak ki módosításokat. A tervezett változtatásokat egyelőre nem ismeri, de „az eddigi tapasztalatok és a rendkívüli titkolózás sajnos aggodalomra adnak okot”.

„Minden diszkriminációt ellenzünk” – fogalmaz Boródi Attilához hasonlóan Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének főtitkára a Mai Piacnak. Másutt is van környezetvédelmi adó, de nem különböztet meg gyártókat, termékeket – mondja, utalva az Európai Bizottság által is kifogásolt passzusra, mely szerint az eldobható csomagolásra magasabb termékdíjat kell fizetni, mint az újratölthetőre. Az unió főleg azt kifogásolja, hogy ez hátrányt jelent például a külföldről behozott olcsóbb sörökre. Az alkoholmentesital-gyártók a környezetvédelmi szempontból nem indokolt diszkriminációt nem tudják elfogadni.

Kiss Gáborné is értetlenül áll a kormányzati titkolózás előtt, főként annak tükrében, hogy az elmúlt egy évben, egészen januárig, folyamatosan egyeztetett az összes érdekelttel a tárca. „Akkor akarják társadalmi vitára bocsátani a témát, amikor már döntöttek róla, ennek semmi értelme” – mondja, hozzátéve, nem a fizetés tényét nehezményezi, sokkal inkább azt, hogy más-más szabályok érvényesek egyes gyártókra. Mind a magyar jogszabályokkal, mind az uniós gyakorlattal ellenkezik ez az eljárás – utal az április elejei parlamenti bizottsági ülésre. A magyar kormány már több határidőt is kapott a módosítások kidolgozására, legutóbb márciusig, egyelőre azonban nem tudni, milyen változtatás lesz. „Belgiumban volt hasonló szabályozás, de pillanatok alatt megsemmisítette az alkotmánybíróság. A mi 2005-ös beadványunkkal egyelőre nem foglalkoztak” – teszi hozzá.

A teljes cikket olvassa el a Mai Piac májusi számában!