Ember Csaba, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: Becslések szerint ma Magyarországon a bejelentett hitelezői igényeknek mindössze1-10 százaléka térül meg a jogerősen befejezett felszámolási eljárások során. Ez az alacsony mutató nehéz döntés elé állítja a hitelezőket, hiszen rendkívül kicsi az esélye annak, hogy egy esetleges felszámolási folyamat végén, valaha a pénzükhöz jutnak. 

A válság következtében kialakult nehéz gazdasági környezetben a cégek egyre élesebben szembesülnek pénzügyi nehézségekkel, amelyeknek az áthidalása létfontosságú lehet a vállalkozás számára. Egy ilyen nehéz periódusban a legkedvezőbb megoldást a hitelező és az adós szempontjából is a restrukturálás jelentheti – amely eljárás elterjedése előtt a mostani törvénymódosítás igyekszik megnyitni az utat.

A csődeljárás célja, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást kössenek, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat. Mindeddig mégis az volt a jellemző, hogy a csődeljárást a cégek a gyakorlatban nem alkalmazzák, mivel az nem biztosítja azt az automatizmust, amely szükséges lenne egy sikeres, a csődszabályok keretein belüli restrukturálás/reorganizáció lefolytatására. 

Ennek oka egyrészt az, hogy az eddigi szabályozás alapján a hitelezők meghatározott hányadának a hozzájárulása volt szükséges ahhoz, hogy az adós társaság fizetési moratóriumot kapjon. Ezt a tendenciát támasztja alá az a statisztika, amely szerint az elmúlt időszakban évente csupán kb.15-25 csődeljárás indult, szemben az évente megindított mintegy 5-8000 felszámolási eljárással.

A csődtörvény Országgyűlés által most elfogadott módosítása kifejezetten azzal a céllal született, hogy a csődeljárást vonzóbbá tegye mind a bajba jutott adós, mind a hitelezők részére, s ezzel egyidejűleg megteremtse a vállalkozás vagyonának védelmét, megerősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, vagyis hogy a csődegyezségek megkötésével végeredményben csökkenjen a felszámolási eljárások száma. Mindez közvetetten hozzájárulhat a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a hitelezők számára is biztosítja követelésük gyorsabb, a felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú – és egyben hatékonyabb - kielégítését.

Az ősztől hatályos új törvény bevezeti az automatikus fizetési haladék (moratórium) intézményét, ami az egyik legfontosabb újítást jelenti a csődeljárásban. Az úgynevezett csődmoratórium - amely időszak alatt főszabályként tilos a hitelezők számára kifizetéseket teljesíteni, illetve az adós ellen nem is lehet igényeket érvényesíteni - a csődeljárás elrendelésétől kezdve csődvédelmet jelent az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben. 

A moratórium célja az, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit. A moratórium meghosszabbítható, amennyiben a hitelezők ehhez hozzájárulnak, és ha a csődegyezség megkötése reálisnak tűnik. A moratórium meghosszabbításának végső határideje az elfogadott törvény értelmében egy év, amely időszak akár egy nagyvállalkozás, és annak jelentős számú hitelezője esetében is elegendő lehet arra, hogy egy csődmegállapodással sikeresen végbe menjen a restrukturálás. Ez a feltétele annak, hogy a csődeljárást befejezetté lehessen nyilvánítani – úgy, hogy közben a csődeljárás célja is megvalósult.

A törvény további fontos újításai, hogy a jogszabály szerint ezentúl a hitelező is indíthat csődeljárást az adós ellen, az egyezségkötési folyamat a hitelezőkkel egyszerűbbé válik, valamint megnő a vagyonfelügyelő felelőssége és szerepe a csődeljárások során. A módosítás összességében sokkal rugalmasabb, a vállalkozások érdekeit szem előtt tartó szabályokat teremt a csődtörvényben, igaz, csak az új törvény hatályba lépését követően válik mérhetővé, hogy a változtatás hogyan hat a felszámolási eljárások számára.

Ember Csaba kiemelte: A törvénymódosítás a felszámolási eljárást is sok ponton érinti. Új szabály, hogy a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós (vagy akár annak tulajdonosai) minden tartozását kifizette. Erre korábban nem volt lehetőség, és a már megindult felszámolási eljárást ilyen módon nem lehetett leállítani. További újdonság, hogy a felszámolót véletlen kiválasztással elektronikus rendszer választja ki, nem pedig a bíró jelöli ki.