2009. december. 18. 05:09 2009. december. 18. 13:04 Vállalkozás

Nyomtatott nutellás toast és vérnyomásmérő karkötő: mi jöhet még?

UV-sugárzást, ártalmas zajokat és a későbbiekben vérnyomást is mérő karkötő, a nutellás kenyeret háromdimenzióban nyomtató eszköz vagy a videókat kereshetővé tevő beszédfelismerő rendszer közül bármelyik lehetne az év találmánya, de legalábbis jobb sorsra érdemes annál, minthogy - esetleges forrás híján - a süllyesztőbe kerüljön. Van-e jövője az innovációknak Magyarországon?

A szenzoros karkötő egy biológiai és környezeti jeleket monitorozó ékszercsalád tagja, mely a benne található - szenzoron keresztül méri az UV-sugárzást és az ártalmas környezeti zajokat és nem mellesleg divatos viselet is - mondta a feltaláló Kiss Bence Ádám, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzett formatervezője. A hvg.hu-nak azt is elárulta, ha minden jól megy, hamarosan a boltokban is megvásárolható lesz a termék, a későbbiekben akár olyan változatban is, amely képes lesz viselője vérnyomását és a pulzusát is mérni, az adatokat rögzíteni, amiket ki is lehet majd menteni. A következő lépcső az lenne, hogy a szenzor összeköthető legyen a háziorvos számítógépével, aki így a beteg állapotáról azonnali visszajelzést kaphat majd. Ahhoz, hogy ezeket a karkötőket legyártsák komoly tőkére van szükség, ezért a formatervező folyamatosan tárgyal ötlete forintokra váltásáról. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem árulta el lapunknak.

Kiss Bence Ádám a szenzoros karkötőkkel

Szintén orvosi célokra, jobban mondva gyógyításhoz szükséges alapanyagok - fogászati cement - előállítására is használható lesz az a 3D-és nyomtató, mely jelenleg - többek között - nutellás és marcipános toastokat képes nyomtatni. A készülék egyébként számos alapanyagból tud térbeli alakzatokat - vagy éppen jól kinéző csokoládékrémes szendvicseket - létrehozni.

A nyomtató egy két dimenzióban mozgó nyomtatófejből és egy emelhető és süllyeszthető tálcából áll, a tárgyakat vékony rétegenként hozza létre különböző alapanyagokból. A tárgyak modelljei az interneten is megoszthatóak. A háromdimenziós nyomtató ötlete nem magyar feltalálók fejéből pattant ki, hanem egy nemzetközi művészeti társaság adományozta a terméket kiállító Független Magyar Tudásközpont Alapítványnak, amely a gyakorlatban egy intézményesített garázs, sok szilícium-völgyi nagyvállalat bölcsőjéhez hasonló, bottom-up inkubátor. Tagjai szabadidejükben tervezik a készülék továbbfejlesztését, a prototípusok legyártását oly módon, hogy az eszköz - az eredetihez képest - még többféle anyag, mint például fogászati cementtel is kompatibilis legyen. A nyomtatót egyelőre már néhányezer dollárért megrendelhetjük a neten - akár tervrajzzal együtt és ez alapján készíthetünk egy másikat.

Más területen ugyan, de a maga nemében egyedülállónak tekinthető a mindroom.hu alapszolgáltatása, mely a médiatulajdonos weboldalán megjelenő és az archívumában található médiatartalmakat beszédfelismerőjével feldolgozva:

• Kereshetővé teszi a videókat és hanganyagokat az elhangzott szavak alapján: így például a felhasználók a TV vagy rádiótársaságok weboldalán az elhangzott szavak alapján is megtalálják a keresett média tartalmakat, ráadásul a keresett kifejezéstől lehet elindítani a lejátszást.
• Jobb helyezést biztosít a Google-ban a videók automatikus címkézésével: az automatikusan generált címkék nem csak az eligazodást segítik a felhasználóknak, hanem a Google számára is láthatóvá teszik a videó tartalmakat, mivel egy anyaghoz akár 50-100 releváns címkét is tudunk generálni, szerkesztőségi erőforrás felhasználása nélkül.
• Hirdetéseket jelenít meg a videók tartalma alapján: lehetőség van a videó egészének tartalma alapján célzott hirdetéseket elhelyezni pl.: a videó mellett; illetve a megadott szavak elhangzásakor targetált hirdetések jelenhetnek meg a videó lejátszása közben. (Például: a „vihar” szó elhangzásakor egy biztosítótársaság lakásbiztosítási hirdetése jelenhet meg a lejátszóban.)

Lelkesedéstől az intézmenyített profizmusig

Mindhárom találmányt kiállították az Év Innovációs Techshowján, amelyet alig több mint egy hete rendezett a Mobilitás és Multimédia Klaszter, Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform (MMPlatform) valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Médiainformatikai Szakosztálya közreműködésével a Jövő Házában.

A kiállítás mellett rendezett szakmai konferencián innovációs szakemberek, kormányzati tisztviselők és kockázati tőkebefektetők vitatták meg a hazai kutatás-fejlesztés és innováció lehetőségeit és hosszú távú céljait. Ahhoz, hogy a találmányokból pénzt lehessen kovácsolni, avagy a lelkesedéstől a feltalálók eljuthassanak az intézményesített profizmusig innovációs menedzserekre és pénzügyi szakemberekre van szükség - hangsúlyozta Lemák Gábor, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója, aki e vezérgondolatok gyakorlatba átültetésével képzeli Magyarország innovációs nagyhatalommá válását 2020-ra.

Az MMKlaszter két éves programcsomag javaslata - mint az igazgató mondta - egyesítheti a magántőkét az innovációt katalizáló, alulról építkező kezdeményezésekkel. A klaszterek eszerint olyan csomópontokká válhatnának Magyarországon, amelyek hozzájárulnak e szocializációs folyamathoz, illetve az első úgynevezett magyar sikergyárak felépítéséhez. E csomag megvalósítása 10-12 milliárd forintba kerül, aminek egy részét a szuperklaszteri címhez kötődő támogatási konstrukciókból szeretnének finanszírozni.

A 'szuperklaszter' címet - melyre pályázni 2010. második negyedévében lehet majd - olyan sikeres innovatív klaszterek szerezhetik meg, amelyek már a külpiacokon is mérhető részesedést tudnak felmutatni. A 'Pólus Innovációs Klaszter' cím - amely az elfogadott 'négylépcsős' klaszterfejlesztési modellben eddig a harmadik szint és 18 klaszter teljesítette - legfeljebb 3 évig érvényes - hívta fel a figyelmet Zombori Zita, a Pólus Programiroda Kft. ügyvezetője. A hvg.hu kérdésére felelve azt is elmondta, hogy az akkreditált klaszterek számára lehatárolt, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból elérhető 7 éves keretösszeg 20 - 40 milliárd forint, melyből egy 'szuperklaszter' 1 500 - 4 000 millió forintot kaphat majd támogatásként. Ennek célja, a legsikeresebb klaszterek közös K+F+I projektjeinek támogatása, valamint a kutatáshoz kapcsolódó komplex háttér infrastruktúra megteremtése, illetve fejlesztése. Várakozásaik szerint a már iparági húzóerőt is képviselő Pólus Innovációs Klaszterek száma 3-5 lesz.

A magyar Kormány a Pólus Program részeként elsősorban a kis- és közepes vállalatok versenyképességének fejlesztésére indította el a klaszterfejlesztési programját. Ehhez a klaszterek támogatást kapnak a egyrészt a menedzsmentszervezet fejlesztésére, másrészt a klaszter közös tevékenységéhez kapcsolódó beruházásra. További cél azonban az is, hogy ezen együttműködések a későbbiekben innovációs projekteket legyenek képesek generálni.