szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Veszélybe kerülhet 50 ezer kölcsönzött munkáját, ha az új Munka Törvénykönyvének (MT) rendelkezései jelenlegi formájukban hatályba lépnek. A szakmai szervezetek az alábbiakban részletezik a szerintük hátrányos helyzetet előidéző, illetve konzerváló tételekt.

Az új Munka Törvénykönyve jelenlegi szövegezésében benne maradt több olyan pont, melyek meg nem változtatása komoly károkat fog okozni a munkaerőpiacon . Ezeknek a korrekciójára a közel 100 000 fő foglalkoztatását  képviselő a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) és a Magyar Munkaer-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) - többször és több fórumon javaslatot tett a Minisztérium felé, azonban eddig a javaslatok nem jelentek meg az átmeneti rendelkezések között. A héten folyó egyeztetések során a minisztérium jelezte, hogy foglalkozik a kérdéssel.

A két szervezet szerint a jelen formában történő hatálybalépéssel statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. A bérkompenzációs szabályozással kapcsolatos pozitív tapasztalat alapján a kölcsönzők és a munkáltatói szervezetek bíznak abban, hogy a szaktárca nyitott lesz az egyeztetésre.

Határozott idejű munkaszerződés hosszabbítása

A jelenlegi szabályozás nem tiltja, a határozott idejű szerződés a felek akarata szerint tetszőlegesen hosszabbítható, maximum 5 évig. Az új szabályozás szerint azonban 6 hónapon belüli hosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződés megkötésére azonos felek között munkaszervezési okra történő hivatkozással nincs lehetőség.

Ideiglenes foglalkoztatási formaként a kölcsönzés a partnereknél hirtelen felmerülő termelési felfutásokat kezeli. Jelen gazdasági helyzetben a legnehezebb prognosztizálni a felfutásokat. Ezen szabály alapján a már betanult munkaerő szerződéseinek hosszabbítása helyett, új tapasztalatlan munkaerőt kellene felvenni és a régieket elküldeni. Itt az új MT egy már meglévő rugalmassági tényezőt szigorít, ami munkaerőpiaci szempontból határozott visszalépést jelent.

Végkielégítés

Jelenleg nem kell végkielégítést fizetni a kölcsönzött munkaerő részére, az új szabályozás szerint azonban ez a foglalkoztatási forma már nem szerepel a kivételek között. A végkielégítésnek a tipikus, hosszú távú foglalkoztatás jellemzője – a nevéből is ez következik -, nem pedig a rugalmas, ideiglenes foglalkoztatásé. A végkielégítés tekintetében hogyan vonja össze a kölcsönbe-adó a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfizettetni a jelenlegi kölcsönvevővel, az előzőnél töltött időt? „A” termelő vállalat nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó „B” cégnél dolgozott.

Ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.  Ez a szabály a kölcsönzés eredeti funkciója ellenében hat, mégpedig, hogy a kölcsönadó elhelyezze a dolgozót egy másik vállalatnál, ha az egyiknél megszűnik az igény.

Itt az új MT egy már meglévő rugalmassági tényezőt szigorít, tehát munkaerő-piaci szempontból ismét határozott visszalépést valósít meg.

Csoportos létszámleépítés

Míg jelenleg a csoportos leépítés szabályai nem vonatkoznak a munkaerő kölcsönzésre, az új MT-ben ez a foglalkoztatási forma ismét kimaradt a kivételek közül.

Ha az új szabályozás életbe lépne, folyamatos csoportos leépítésben lenne minden Kölcsönbeadó, hiszen egy közepes méretű kölcsönző cég is több, mint 30 főt küld el havonta (és többet is vesz fel) és nem tudja előre 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. Kivitelezhetetlen és értelmezhetetlen ez a kötelezettség ideiglenes munka esetén. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója abban áll, hogy a kölcsönbe-adó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót másutt elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a jövőbeni lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentése időpontjában.

A kölcsönző cég feladata és funkciója tehát nem előre bejelenteni ezt, hanem élni a kölcsönzés egyik fő előnyével és elhelyezni másik kölcsönvevőnél a dolgozót.

Felmondási idő

A most érvényes szabályozás esetén ez egy éven belül 15 nap, míg egy évet meghaladó munkaviszonynál harminc. Az új szabályozás a felmondási időt általánosan 30 napban határozza meg. A felmondási idő megduplázása ideiglenes foglalkoztatás esetén rendkívüli módon csökkenti rugalmasságot és növeli a költségeket, illetve egy megint csak egy már meglévő rugalmassági tényezőt szigorít.

A munkaerő-kölcsönzés nemcsak a tipikus jogviszony alternatívája, hanem a szürke foglalkoztatásé. Ha nincs kölcsönzés (mert drágább és rugalmatlanabb lesz) akkor a munkaviszonyok nagy része megszűnik. Lehet, hogy a 15 nap kevesebb, mint a 30 nap, de több annál, mintha nem lenne munkalehetőség, vagy egyáltalán nem lenne munkaszerződés és felmondási idő. A kölcsönzötteket először küldik el, de először is veszik fel. A tavalyi és megelőző évben az új munkahelyek zöme munkaerő-kölcsönzésen keresztül jött lére.

Külföldi bejegyzésű munkaerő-kölcsönző cég

Jelenleg belföldi és külföldi szélhelyű kölcsönbeadó is végezhet munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, új  jogszabályok azonban nem írják elő a külföldi székhelyű szolgáltatóknak a hazai szolgáltatókra kötelező piacra lépési feltételek teljesítését (közöttük munkaerő-kölcsönzési engedély megszerzését, kölcsönzési biztosíték/letét megfizetését, szakmai kompetenciákat).

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység Magyarországon munkaügyi központ határozatához kötött, kaució, tárgyi és személyi feltételek megléte alapján végezhet ilyen tevékenységet a kölcsönbeadó. Amennyiben ezeket nem írjuk elő a külföldi kölcsönző cégeknek, akkor előnyben lesznek a hazai versenytársakhoz képest és kontroll nélkül léphetnek piacra. Semmi nem akadályozza a 750 magyarországi kölcsönző céget (amelyeknek 90 százaléka kis magyar tulajdonú vállalkozás), hogy székhelyét átjelentse külföldre a kedvezőbb feltételek miatt, majd külföldön fizessen adót.

Ekvivalencia elve

Tavaly december 1-től hatályos rendelkezések szerint a munkába állás napjától minden juttatás megilleti a kölcsönzött munkatársat. Kivételek azonban vannak:- határozatlan idejű szerződés, állásidővel két kölcsönzés között; ha a kölcsönzött dolgozó kedvezőbb díjazásban részesül; pályakezdők, ötven év felettiek stb. alkalmazása esetén. Az új szabályozás az eddigi kivételek esetén a 184. naptól előírja az ekvivalencia elvének alkalmazását.

A szervezetek javaslata az, hogy amennyiben a 2008/104/EK Irányelv és ez alapján harmonizált hazai jogszabályok engedélyezik a kivételek körében az egyenlő bérezéstől való eltérést (a felsorolt 3 esetben), úgy ne kössék azt feleslegesen 183 napos időbeli korláthoz, hisz ilyen előírást nem tartalmaz az Irányelv. Amennyiben a jogszabályi kivételek nem teljesülnek a munkavégzés során, akkor természetesen teljes egészében érvényesüljön az egyenlő bérezés elve.

Csőd- és felszámolási eljárás, Bérgarancia Alap

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a munkaerő- kölcsönzők számláit csőd és felszámolások esetén a többi számlával egy szinten hátrasorolják. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény szerint a kölcsönzött dolgozók nem jogosultak a Bérgarancia alapból juttatásokra a kölcsönvevő csődje esetén.

Nem lehet igazságos és jogszerű az a helyzet, hogy a kölcsönbe-adó egy esetleges kölcsönvevői csőd esetén 15-20 évnyi szolgáltatási díját veszítheti el és a számlái az eljárások során a szobanövények számláival egy szinten legyenek. A kölcsönző cégek számlái 85-90 százalékban béreket, járulékokat, adókat, dolgozói juttatásokat tartalmaznak.

A kölcsönvevő csődje esetén a belsős dolgozók az eljárás első soraiban megkapják bérüket, illetve rendelkezésükre áll a Bérgarancia alap is, az akár azonos munkakörben a belsős dolgozók mellett, azonos feltételek és bér mellett foglalkoztatott kölcsönzöttek kifizetései pedig attól függnek, hogy a kölcsönbe-adót magával rántja-e a kölcsönvevő. Sőt a kölcsönadó összes többi más projekten dolgozó munkavállalójának kifizetését is veszélyezteti egy kölcsönvevő csődje, hiszen fizetésképtelenség esetén a többi – más kölcsönvevőkhöz kihelyezett – dolgozó sem tud hozzájutni járandóságához.

Ezért azt javasolják, hogy a Cstv. Módosításával a kölcsönző cégek számláinak bér és járulékokat tartalmazó részei kerüljenek előresorolásra „A” kategóriába a bér jellegű kifizetések közé. A Bérgarancia tv. módosításával a kölcsönvevő csődje, felszámolása esetén amennyiben a felszámoló nem tudná kifizetni a kölcsönző cég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét, úgy a kölcsönbe-adó cég legyen a kifizetések címzettje a Bérgarancia Alapból.

Amennyiben a jelen szabályozás következményeként a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett döntenének, úgy a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba, a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka veszhetne el véglegesen.

Ezek a folyamatok a szürke zóna irányába indítanák a munkavállalókat, és, mivel a  külföldi termelő cégeknek ez nem megfelelő megoldás: át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!