A földtörvény nyár elején benyújtott tervezete szerint nem szerezhetne az állami földekben haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát a törvény által meghatározott számú dolgozónak – írja a Világgazdaság. A jogszabályban foglalt követelmények meglehetősen szigorúak: az a vállalkozás, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, 300 hektárnyi állami termőföldet bérelhetne, 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény. Ez csak az agrárcégekre vonatkozna, a családi és egyéni gazdálkodókra nem.

A jogszabály tervezete Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének számításai szerint 40 milliárd forint adókiesést, 100 milliárd forint támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban. Nagy Tamás, a elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott a tervezetről, hogy az elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi. Az elmúlt évek technológiai fejlesztései ugyanis döntően uniós forrásokból valósultak meg, amelyeket vissza kell fizetni, amennyiben a termelést öt éven belül feladják. Az elnök szerint a szűkülő lehetőségek miatt a szóba került agrárbankban nem vállalnának részt a befektetők, így csupán az állam által finanszírozott bankról lehetne szó.

A Bankszövetség nemrég úgy vélekedett, hogy megítélésük szerint „jelenlegi tartalmával a jogszabálytervezet a termelők és különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását jelentősen megnehezíti és növeli a hitelezés kockázatát”. A szövetség szerint „a hi­telezési biztonság szempontjából erősen aggályos”, hogy a „helyi földbizottságok” a szerződéses árnak, a szerződés birtokpolitikai szempont szerinti megítélésének és a vevő-haszonbérlő kiválasztásának tárgyában is dönthetnek majd, továbbá aggasztónak találják a nagyüzemek háttérbe szorítását is.