A közösségi hálózatokon való megjelenés nemcsak induló vállalkozások szekerét indíthatja be, hanem már meglévő cégek is növelhetik népszerűségüket. Erre alapozva indította el Kádas Péter a Brandvocat oldalt, a márkahűség játékát. A játékosok abban vetélkednek, hogy ki tudja az oldalon megjelenő tartalmakat minél gyorsabban megosztani, miközben a kampányt szervező brandet a kampányhoz csatlakozók a saját ismerőseik körében népszerűsítik. A hirdetők azért fizetnek, hogy az embereket a saját ismerőseik ajánlásával érjék el.

Az elképzelés egy klasszikus startup ötlet, amely kis befektetéssel, rövid idő alatt, kiugró bevételt érhet el, folyamatos növekedéssel.

A startup piacot néhány száz cég adja jelenleg, ha beleszámítjuk a még cégformát nem öltött formációkat is, akkor talán 1000-1500 csapat dolgozhat valamiféle klasszikus értelemben vett startup ötleten – mondja Kádas Péter. Mint mondja, a startupok közül a technológiai szektor mindig is túlsúllyal képviseltette magát, aminek az oka, hogy 10 év alatt 500 ezer dollárról körülbelül 5000 dollárra csökkent egy tech vállalkozás elindításának költsége. Ezt fejelte meg az okostelefonok megjelenése, amivel leginkább a játékokat fejlesztő cégek jártak jól. A használók többsége a telefonáláson kívül elsősorban játékra használják az eszközt.

Nagy üzlet, de kockázatos

„Az elmúlt öt évben alapvetően átalakult a magyar játékfejlesztő piac” – mondja Nagy Róbert, az OtherSide OutSourcing egyik alapítója, a cég játékokba készít 2D-s és 3D-s tartalmakat. Mint mondja, korábban túlnyomórészt nagy cégek voltak a piacon, és jellemzően pc-re vagy konzolra készítettek játékokat. Egy-egy játék elkészítése sok időt, energiát és persze pénzt igényelt, és főként kiadók támogatták a fejlesztéseket. A válság következtében több cég tönkrement vagy átalakult, az okostelefonok megjelenésével pedig fellépett az igény a kisebb, egyszerűbb, könnyebben előállítható termékek iránt.

Ez az igény lehetővé teszi, hogy olyan kis cégek is játékokat készíthessenek, amelyeknek korábban nem lett volna meg a kellő anyagi bázisuk. Míg régen kellett egy kiadó, aki dobozba tette a terméket és kitette a polcra, addig ma már elég betenni a virtuális polcra. Bodócs Balázs, a cég másik alapítója szerint manapság már elég elküldeni például az Apple-nek, ami pár hét múlva jelzi, hogy van-e igénye a játékra. Ha igen, már le is tölthető a készülékekre, ám a bevétel 30 százaléka az Apple-é. Azt, hogy mennyiért lehet letölteni a játékot, a fejlesztő határozza meg. Az ingyenesen letölthető játékoknál a későbbi kiegészítő tartalmak kerülhetnek pénzbe, vagy az alkalmazáson futó reklámok jelenthetik a fejlesztő cég bevételét. Bodócs szerint egy játék letöltéséért 2-3 ezer forintot lehet reálisan kérni, de van olyan, ami 20 ezer forintba is kerülhet a rengeteg bónuszlehetőség és játékon belüli tartalom miatt. Van például olyan autóversenyes játék, ami ugyan ingyen letölthető, de a sérült autó szervizelése már csak pénzért lehetséges, vagy pedig várakozni kell.

AFP / Patrik Stollarz

Az OtherSide OutSourcing alapítói szerint azonban a játékfejlesztés kockázatos is: egy komplexebb, kidolgozottabb játék nagyobb beruházást jelent, ezáltal nagyobb a bukás lehetősége is. Egy pár milliós fejlesztés sikertelenségét át lehet vészelni, de egy százmilliós bukta után egy kis cég már nem tud fölállni – tették hozzá. Ezért szerintük érdemes egyszerű játékkal előrukkolni, és a gyorsan változó piacon a fogyasztói igényeknek, visszajelzéseknek megfelelően fejleszteni a meglévő játékot, így is csökkenthető a befektetés kockázata.

Mint mondják, nem az ötlet a nagy dolog – „hiszen ha kinézel az ablakon és látod, amint egy mókus ugrál fáról fára, az máris lehet egy játék alapja” – hanem a játék kivitelezése, és a vállalkozás beindítása.

Pénzt szerezni rá az igazi meló

Bodor Adri, a világhír küszöbén álló magyar játék, a Think Invisible dizájnmenedzsere szerint a legtöbb magyar startup ötletstádiumban van jelenleg, és ugyan segítség kell nekik, jelenleg hazánkban egyelőre kevés a mentori segítség. Nekik a Colabs inkubátorház segített, ősszel viszont a csapat Észtországban „kapott kiképzést” egy mobiljátékokra szakosodott programban. Szerinte ugyanis a nemzetközi piacra csak egy jól felépített branddel lehet színre lépni, ebben segítséget nyújthatnak az itthon is egyre aktívabb inkubátorházak.

„Az okostelefonok és táblagépek egy olyan új kommunikációs környezetet teremtettek, ahol nagyon magasak a fogyasztói elvárások. A jó mobil alkalmazásnak egyszerre három követelménynek kell megfelelnie: hibátlanul működjön, élményt adjon a felhasználónak, illetve esztétikus és praktikus legyen a grafikai felülete – vallja a Stereobold ügyvezető igazgatója. A cég elsősorban a nemzetközi Android Marketre és az AppStore-ba fejleszt mobil-, illetve táblagép-alkalmazásokat. Ők abban hisznek, hogy nem gyorsan kell, sokat ötletelni és fejleszteni, hanem inkább kiváló minőséget, tökéletes élményt kell adni a felhasználónak.