"Hazánk 21. századi versenyképessége jelentős mértékben a digitális gazdaság fejlődésén múlik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetése ezért a mai napon bejelentésével világossá tette a hazai mobilszolgáltatók képviselői számára, hogy a jövőben új stratégiai alapokra kívánja helyezni a velük való együttműködést." Az NMHH ezzel a rendkívül általános felütéssel tett ki hétfőn a honlapjára egy közleményt, amelyben azonban a hatóság elrejtett egy igen fontos elemet: a jelenlegi szerződéses feltételekkel és a jövőbeni célokkal összhangban az NMHH nem kívánja meghosszabbítani a mobilszolgáltatók – a Magyar Telekom, a Telenor és az utolsóként a hazai piacra belépő Vodafone – jelenlegi szerződéses keretek közötti frekvenciajogosultságát. Vagyis a mobilszolgáltatók nem kapnak komoly milliárdokért automatikus hosszabbítást az általuk eddig használt frekvenciákra, mint ahogy az eddig megszokott volt – a kereskedelmi tévék is hasonló hosszabbítási szisztéma alapján sugározhatnak –, új keretrendszer jön.

A hatóság azt írja, hogy partneri együttműködésre törekszik az érintett felekkel, de kérdés, hogy milyen együttműködésre gondolnak úgy, hogy felrúgják a kialakult gyakorlatot, ami jelentős pénzt hozott az államkasszába?

A három magyarországi mobilszolgáltató frekvenciajogosultságai nem egyszerre járnak le. A 900 MHz-es licenc esetében a Magyar Telekomnak és a Telenornak még van ideje "aggódni", az ő szerződésük csak 2016-ban jár le, a Vodafone-nál viszont már 2014-ben lejár a licencidőszak. Az 1800 MHz-es licenc azonban mindhárom szolgáltatónál egységesen jövőre jár le. A 2100 MHz-es sávban a lejárati év mindhárom szolgáltatónál a 2019-es év. A kép tehát változatos, az azonban biztos, hogy egészen új helyzetet teremthetne az, ha a már meglévő frekvenciáikra is újra kellene pályázniuk a cégeknek.

Az ügyfelek érdeke lenne a hosszabbítás

A Telenor lapunknak eljuttatott, a közleményre adott válaszában kiemelte, hogy örömmel értesültek az NMHH által felajánlott stratégiai együttműködés lehetőségéről, és várják, hogy megismerhessék az új együttműködés alapjait. A társaság továbbra is úgy látja, hogy a frekvenciahasználati jogosultságok meghosszabbítása lenne az ügyfelek érdekeit leginkább szolgáló, optimális megoldás, valamint egyedül ez garantálna a költségvetés számára gyors és kiszámítható mértékű árbevételt. A Telenor reméli, hogy az NMHH által említett új alapokon minél hamarabb megkezdődhetnek a tárgyalások, és így a társaság biztosíthatja az ügyfelei kiszolgálásához eddig is használt – és fejlesztéseihez a jövőben is szükséges – frekvenciasávokat, és így folytathatja hazai befektetéseit – áll a cég válaszában.

Túry Gergely

Megkerestük a Vodafone-t is, hogy reagáljanak az NMHH döntésére. A cég válasza szerint a Vodafone Magyarország, mint eddig is, továbbra is nyitott a hatósággal való párbeszédre és együttműködésre. A Vodafone ügyfeleinek érdekeit is figyelembe véve, örömmel vesz részt a hatóság és így Magyarország hosszú távú – a fogyasztók érdekeit előtérbe helyező és a gazdasági fejlődést elősegítő – frekvenciagazdálkodási stratégiájának kialakításában és a frekvenciahasználati engedélyek lejáratának hosszú távú harmonizálásában is. A cégnél emellett bíznak abban, hogy a hatályos szerződést betartva, az abban rögzített egyenlő elbánás elve mentén azonos eljárást biztosít az NMHH a Vodafone Magyarország számára is a 2014 októberében lejáró 900 MHz-es frekvenciahasználati engedély megújítása során, mint azt 2007-ben a Magyar Telekom és Telenor esetében is tette azok frekvenciahasználati engedélyeinek meghosszabbítása során.

A Magyar Telekom is hasonlóan optimista hangot ütött meg, bár itt is kiütközik a bizonytalanság miatti aggodalom. A Telekom bízik abban, hogy a szabályozó és a szolgáltatók között valóban érdemi, aktív párbeszéd és stratégiai együttműködés bontakozhat ki, amely egyaránt szolgálja az ügyfelek és az ország érdekeit. A Telekom közleményében az áll, hogy a vállalat elkötelezett a hazai távközlési és infokommunikációs szolgáltatások, különösen a szupergyors mobilinternet további dinamikus fejlesztése mellett. A lejáró frekvenciahasználati jogosultságok meghosszabbítása és harmonizálása azért is alapvető fontosságú, mert a jelenleg folyamatban lévő intenzív mobil széles sávú fejlesztéseik éppen a kérdéses frekvenciákat érintik. A spektrumblokkok jövőjét illető minden bizonytalanság ügyfeleik érdekében pedig elkerülendő, tették hozzá. A lefedettség bővítéséhez és a magas szintű szolgáltatásminőség megőrzéséhez további jelentős mobilpiaci beruházásokra van szükség. Ennek érdekében a Telekom fontosnak tartja, hogy a leghatékonyabban és az ügyfelek részére legelőnyösebben legyenek hasznosíthatók a rendelkezésre álló és ezután felszabaduló frekvenciák.

Csak az időt húzza az NMHH

A konstruktív és párbeszédre kész megnyilatkozások mögött azonban komoly birkózás zajlik. Iparági forrásunk szerint az NMHH a döntéssel gyakorlatilag csak az időt húzza, a hatóság nem tudja, hogy mihez kezdjen a negyedik mobilszolgáltató elbukott tendere után. Ehhez szorosan kapcsolódik egy új frekvenciaaukció is, amelyről egyelőre nincsen információ, hogy mikor és milyen frekvenciákra írnák ki. (A HWSW nevű szakportál úgy értelmezi az NMHH közleményét, hogy az gyakorlatilag azt jelenti, a hatóság a soron következő frekvenciaaukciót – amit várhatóan még idén kiírnak – olyan rendszerben kívánja levezényelni, hogy minden jelenleg használt és még nem használt frekvenciablokkot együtt értékesít. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone a jelenlegi műszaki körülmények közt folytatni kívánja a mobilszolgáltatást, minden olyan frekvenciáért licitálnia kell, amit most használ.)

Forrásunk szerint a közlemény azt jelzi, hogy a hatóság – illetve a kormány – nem tudja eldönteni, hogy végleg bezárják-e a kaput a negyedik mobilszolgáltató előtt, míg erről döntés születik, addig időt akarnak nyerni. Emellett az elbukott tender miatt keresik a felelősöket is a hatóságnál, a pletykák szerint egyes vezetők is távozhatnak az NMHH-tól, így tulajdonképpen az automatikus hosszabbításról szóló döntés felelősségét is csak tologatják.

A frekvenciajogosultságok körüli helyzet pikantériáját ugyanakkor az adja, hogy a Magyar Telekom és Telenor korábban egyszer már kapott hosszabbítási lehetőséget, míg a Vodafone ezt nem tudta megtenni, mivel az első szerződése csak jövőre járna majd le. Hozzá kell tenni, hogy a hosszabbítás mellesleg lehetőségként szerepelt a szolgáltatók szerződéseiben. A hatósági szerződésben tehát van egy harmonizációs lehetőség, ami alapján a Telenor és a Telekom 900 MHz-es licenszének lejáratát meg lehetne hosszabbítani vagy "harmonizálni" egy később lejáró frekvenciához. Ez lehetne akár a 2014 októberben lejáró 1800-as sáv, amire ugyanúgy meghosszabbításra van joga a hatóságnak 7,5 évvel, a Telekomnak és a Telenornak ez csak az 1800-on van meg, a Vodafone-nak pedig 900 és 1800-on is.

A két hosszabbítás lehetőségével minden bizonnyal élni kívánó Vodafone ráadásul érvényes frekvenciaengedély birtokában használja azt a 2 MHz-es blokkot a 900 MHz-es sávban, amelyért a tavalyi aukción több mint 15 milliárd forintot fizetett. Ennek sorsáról, a frekvenciapályázat elkaszálása után, egyelőre semmit nem lehet tudni, miközben a Vodafone ennek a korántsem olcsón vett frekvenciasávnak köszönhetően tudta növelni 3G-s lefedettségét. A Vodafone járhat így talán a legrosszabbul, minden bizonnyal ők is lesznek majd azok, akik a leginkább el szeretnék érni azt, hogy ez a döntés ne maradjon ennyiben.

Több pénzt akarnak kipréselni a szolgáltatókból?

Iparági forrásunk szerint ugyanakkor az is belejátszik az NMHH döntésébe, hogy a kormány több pénzt akar a szolgáltatóktól a frekvenciajogosultságok után beszedni. Ez azonban téves logika, mivel szerinte a nyugat-európai példák alapján az látszik, hogy a hosszabbítás sokkal transzparensebb, mint egy aukció, emellett pedig több pénz is folyik be ezzel a módszerrel az államkasszába. Egy aukción a résztvevők félhetnek, hogy túl az aukción túl drágán jutnának frekvenciához, így kevesebb pénzt ajánlanak, míg a hosszabbításkor nyilvánvaló, hogy mekkora időtávra tervezhetnek, és ennek függvényében tudják megtenni a cégek a sok esetben magasabb ajánlatokat is.

A frekvenciajogosultságok automatikus meghosszabbításának eltörlése eközben felszínre hoz egy másik problémát is: ha nem tudják a piaci szereplők, hogy megkapják-e a következő évekre az adott frekvenciákat, akkor az üzleti tervezhetőség is sérül, nem biztos, hogy így megéri nekik hosszú távú fejlesztésekbe beruházniuk.

Az NMHH a már kiadott közleményt küldte el még egyszer

A hvg.hu megkereste az NMHH-t is, hogy részletesebben megindokolnák-e a döntés hátterét, és hogy miért döntött úgy a hatóság, hogy elvetik a frekvenciajogosultságok automatikus meghosszabbítását. A hatóság félnapos gondolkodási idő után tulajdonképpen a hétfőn honlapjukra kitett – rendkívül általános és igencsak komoly körítésbe ágyazott – közleménnyel válaszolt.

A hatóság közlése szerint hazánk 21. századi versenyképessége jelentős mértékben a digitális gazdaság fejlődésén múlik, ezért stratégiai fontosságú, hogy a korábbi automatizmusokon alapuló megállapodások helyett olyan megoldások szülessenek, melyek során minden érdekelt fél számára biztosíthatóvá válik a piaci fejlődés magasabb szintű kereteinek kialakítása. Az NMHH válaszában leszögezi, hogy a szolgáltatókkal korábban kötött és jelenleg is érvényes szerződések alapján döntött arról, hogy új stratégiai alapokra helyezi a frekvenciahasználati jogosultság eddig pusztán automatizmusokon nyugvó meghosszabbításának gyakorlatát.