Az adatokat a NAV-nak kell továbbítani, amely minden ügyletről két irányból kap jelentést: egyrészt a beszerzői, másrészt az eladói oldalról – és ahol eltérést tapasztal, ott érdemes körülnézni. Az adatok a kockázatelemzésekben lesznek hasznosak, plusz adalékot jelentenek majd az ellenőrzendő társaságok kiválasztásában – írta a lap.

Az első tapasztalatok alapján az adatszolgáltatás legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy összeghatárhoz kötött. Ha nem lenne ilyen határ, akkor egy egyszerű szoftverfejlesztéssel meg lehetne oldani az adatok kigyűjtését a számviteli rendszerekből – mondta a lapnak Ágoston Péter, az RSM DTM partnere, aki szerint a nehézség nem is az eladói oldalon van, hanem a beszerzőin, hiszen itt az értékhatár feletti számlák mellett az egyes partnereket is figyelni és jelenteni kell.