Augusztus elejétől egy sor adózási változással kell számolni, többek között egy kiegészítő „kamatadó”, az egészségügyi hozzájárulás (eho) lép hatályba, ami újabb 6 százalékos elvonást jelent a kamatjövedelmekre, így most van az utolsó hét, amikor még ki lehet alakítani a középtávú megtakarítások értékmegőrző stratégiáját. Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a jegybanki kamatláb-csökkentési ciklus végét 3 százalék körül jelölik meg, és a 16 plusz 6 százalék adóelvonás kérdésessé teszi, hogy sikerül-e megtakarításaink reálhozamát megtartani. Az Adózóna szakértője azt a kérdést járja körül, hogy mit is lehet tenni még az utolsó napokban.

Dolgozik, vagy a lábát lógatja, esetleg barátaival chatel, a céges telefonon gyermekeit neveli a dolgozó? Milyen esetekben, milyen feltételekkel ellenőrizheti munkavállalóját a munkáltató? Az adózási portál munkajogásza többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy újdonság a lassan egyéves új Munka törvénykönyvében a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a munkáltató számára lehetővé teszi, hogy technikai eszközzel is ellenőrizze a munkavállalót, feltéve, ha erről tájékoztatja őt (az engedélyét nem kell kérnie). Nem sokat finomít az összképen, ugyanis ezzel a jogával a munkáltató könnyedén visszaélhet.

Az elmúlt napokban, egy vidéki városban élő egyedülálló özvegytől érkezett meghatottságot tükröző levél az Adózóna szerkesztőségéhez. Az özvegyet ugyanis 90. születésnapja alkalmából lakásán a város alpolgármestere virágcsokor és emléklap kíséretében köszöntötte. Az örömet tovább fokozta, hogy a postás – nyugdíjától függetlenül – 90 ezer forintot kézbesített a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. Ezáltal lehetővé vált a lakásban – huzamosabb ideje elodázott – javíttatások elvégeztetése. Az előzőekre a szépkorú személyek jubileumi juttatása keretében került sor. Mit jelent ez, kinek jár és pontosan mennyi?

A családi kedvezmény hatására eleddig nem tapasztalható a születések számának növekedése, így csak remélni lehet, hogy a kedvezmény kibővítése nem csak megint a nagyjövedelműeket segíti, hanem a gyermekvállalási hajlandóságot is. Kérdés, hogy erre az adó- és járulékköteles jövedelemmel rendelkezők valóban attól kapnak-e nagyobb kedvet, hogy gyermekeik számától függően kevesebb közterhet kell fizetniük, vagy talán inkább a munkahelyi bölcsődék létesítésétől, a gyermekes szülőket foglalkoztató munkaadók ösztönzésétől – írja az Adózóna szakértője a portál csütörtökön megjelenő cikkében.