Az iparvágány már most is létezik, a dunakeszi vasútállomást köti össze a járműjavítóval. Már csak a felsővezeték hiányzik. A tervek szerint olyan rendszert építenek ki, amely a villamosok egyenáramú feszültsége mellett a 25kV váltakozó áramot is biztosítani tudja.

A fejlesztés nem jár túl nagy pluszköltséggel, cserébe viszont a villamosmozdonyok és motorvonatok önerőből juthatnak be a Bombardierhez Dunakeszin – mondta a közlekedési portálnak Orbán Péter, a Bombardier MÁV Kft. ügyvezető igazgatója.

A villamosoknál típusonként legalább egy példánynak tízezer kilométert kell futnia utasok nélkül, mielőtt az engedélyeztetési eljárást folytatni lehetne. A dunakeszi iparvágány villamosításával és a próbapálya üzemen belüli rövid folytatásával a nem végleges tervek szerint egy nagyjából két kilométeres villamosvágányt hoznának létre.

A próbapályára azért van szükség, mert a dunakeszi üzemben tesztelik majd az első budapesti CAF villamosokat, később pedig a gyártásba is bekapcsolódna a gyár. És nemcsak Budapestre gyúrnak, az üzemben az európai piacra való betörés, az itthoni vasúti járműgyártás felélesztése a cél – tették hozzá a cikkben.

A BKK 37 villamos szállításáról szóló tenderét 2013 nyarán nyerte meg a CAF. A spanyol cég vállalta, hogy a villamosok egy részét Magyarországon szerelik majd össze, és itt is tesztelik őket. A magyar kormány és a CAF egy hete állapodott meg arról, hogy a gyártást és a tesztelést Dunakeszin, a Bombardier és a MÁV közös telephelyén végzik.

Dunakeszin most négyszázan dolgoznak a járműjavítóban, a fénykorban pedig kétezernél is több embert foglalkoztatott a gyár.