"Ha nem tudom elmondani 30 másodpercben, elvesztem" - a tévéből az energiapiac nagyágyúi közé
Pánczél Andrea, az egyetlen magyar energetikai kommunikációs cég tulajdonosa az iparág zárt világáról, női vezetőkről, a Tesláról és az LNG játszmaformáló erejéről. A hvg.hu sorozatának szereplői olyan üzletasszonyok, akik beengedtek a lakásukba, megmutatták, hol élnek, és közben életükről, munkájukról mesélnek.
Szürke villa, fenyők mögött bújik, nem hivalkodó. A télből belépve a látvány fekete-fehérből színesbe vált: árnyalatok és stílusok kavarognak, a retró és antik bútorok felett kortárs festmények függenek. Minden hatás okosan kiszámítva, minden részlet a maga helyén, még maga Pánczél Andrea is, aki rippl-rónais árnyalatokkal erősít rá a hangulatra: egy sárga kanapén ül lila felsőben.
Mostani szakmájában sincs sok helye az improvizációnak: „Az energiapiac legtöbb tagja tőzsdei szereplő; az, hogy mit és hogyan mondanak, befolyásolja az árfolyamot, a cég értékét, egy hibás információ hatalmas kárt okozhat".
Ebben a szektorban a pr-esnek gyakran az a feladata, hogy ne jelenjen meg a cégről semmi.
Nehéz ugyanis fogyaszthatóan előadni, ami az energiaiparban történik: az üzleti titkok mellett a folyamatok összetettsége sem kedvez a megértésnek. „Ugyanakkor muszáj legalább néhány mondatot kiadni, különben vad találgatások kezdődhetnek.” Ez a néhány mondat gyakran napokig formálódik.
„Mikor egy fejvadász felhívott azzal, hogy a MOL-ban van egy nekem való állás, nem értette, miért nem csapok le rá, mint életem nagy lehetőségére” emlékszik vissza a nem sokkal korábban még a TV2 hírigazgatójaként dolgozó Andrea. Némi gondolkodási idő után mégis elvállalta a kommunikációs igazgatói pozíciót. „Évek teltek el, mire egy kicsit bennfentesnek éreztem magam az iparágban. Volt újságíróként a társasági kommunikációt és magát az energetikát is tanulnom kellett.”
Régi újságíró kollégái eleinte nem értették, a MOL vagy GDF Suez kommunikációs igazgatójaként miért nem válaszol a kérdéseikre, vagy ha mégis, csak röviden. Ő viszont addigra már a cégvezetők fejével gondolkodott, és bár több háttérbeszélgetést is szervezett a sajtó számára, voltak rossz tapasztalatai: „Hiába fogadja el az újságírók 90 százaléka, hogy az elhangzottak háttér-, off record információk, a folyamatok megértését szeretnénk elősegíteni, ha van 10 százalék, aki rögtön megírja, kárt okoz a cégnek, összezavarja a fogyasztókat.”
| Pályafutása |
| Pánczél Andrea a Pécsi Tudományegyetemen végzett jogászként, majd infokommunikációs szakjogászként. A kilencvenes években németországi tévéknél helyezkedett el szerkesztőként és műsorvezetőként, majd 1997-ben az RTL Klubhoz igazolt. Egy év múlva a TV2-höz váltott, riporter-műsorvezetőként dolgozott, 2002-től hírműsorok főszerkesztője lett. 2005-ban hírigazgatóvá nevezték ki. 2008-ban elindította saját produkciós cégét és művészettörténész végzettségű lányával kortárs képgalériát nyitott. A MOL-hoz 2010-ben igazolt kommunikációs igazgatóként, majd két év múlva a világ legnagyobb energiaszolgáltatója, a GDF SUEZ magyarországi kommunikációs igazgatója lett. Közben elvégezte a Corvinus Egyetem energiagazdálkodási szakközgazdász képzését. 2014-ben megjelent, nőknek szóló, Borról Neked című könyvét az ÉV Boros Könyvének választották. Ebben az évben alapította cégét, a White Paper Consultingot, melynek nettó árbevétele 2016-ban meghaladta a 74 millió forintot. |
És hogy mit talál attraktívnak egy nő ebben az iparágban? Általában semmit, de Andrea szerint ez nem az energetika hibája. Egy ismert iparági szakértő bonmot-ja szerint az energetikában a nő olyan, mint az oxigén: minél feljebb vagyunk, annál kevesebb akad belőle.
A nők saját magukat nem engedik be az energetikába,
mondja Pánczél Andrea, akik szerint sokaknak egy középkorú, olajos munkaruhában dolgozó férfi képe ugrik be, ami nem annyira vonzó, „pedig egy folyamatosan változó, izgalmas iparágról van szó”. Ráadásul a férfiak többségében sem nagyon vetődik fel, hogy ez a világ nőket is érdekelheti. „Vannak cégek – én is dolgoztam olyannál – ahol arányszámokkal határozzák meg a női munkaerő mennyiségét.
Én nem hiszek a kvótarendszerben.
"Abban hiszek, hogy van annyi tanult, értelmes, rátermett nő az iparágban, hogy máshol is el lehetne érni azt, amit Horvátország legnagyobb gázkereskedő cégének menedzsment board-jában látunk, ahol a hat tagból három nő. Az energetikai iparág épp a forradalmát éli, az, hogy milyenné válik, alapjaiban befolyásolja majd a mi és a gyerekeink jövőjét. Ebből a folyamatból egyszerűen nem maradhatnak ki a nők.” Ezért Andrea kezdeményezésére tavaly ősszel tizenegy közép-kelet-európai, energetikában dolgozó női felsővezetővel együtt megalapították a WONY-t (Women in Energy Egyesület) azzal a céllal, hogy növeljék a női vezetők arányát a szektorban.
| Hiába fontos a férfiaknak a nemi diverzitás, ha ezt a nők nem érzékelik |
| A Boston Consulting Group 2017 nyarán készült Promoting Gender Balance in Oil and Gas című felmérése szerint az olaj és gáziparban dolgozók mindössze 22 százaléka nő. A női alkalmazottak 57 százaléka szerint kevesebb támogatást kapnak ahhoz, hogy feljebb lépjenek a ranglétrán, mint férfi kollégáik. Ezzel az állítással a férfiak mindössze 24 százaléka értett egyet. Az iparág férfi dolgozóinak 56 százaléka szerint főnöküknek fontos a nemi diverzitás a cégben, ezt viszont csak a női dolgozók 36 százaléka érzi így. Az iparág másik komoly problémája az elöregedés: az alkalmazottak háromnegyede 50 év feletti. A Boston Consulting Group a WONY-val közösen jelenleg felmérést készít arról, hogy mekkora a női vezetők aránya az energetikában a kelet-közép európai régióban. Az eredményeket 2018 decemberében a BEST (Budapest Energy Summit) keretein belül megrendezésre kerülő Nők az energetikában konferencián publikálják majd. |
A tendencia ugyanakkor javul; a nők és a fiatalok számára egyre vonzóbb az iparág, melyet innovációra és folyamatos üzletfejlesztésre kényszerítenek az új konkurensek: a technológiai óriások. Az energetika szereplőit velük szemben viszont a klímapolitika és az árat szabályozó reguláció is köti, így nemcsak a kommunikációban, hanem szervezeti mozgásban és döntéshozatalban is lassabbak; nehezen tudják követni a szilikon-völgyi, marketingzsenik és látomásos guruk vezette cégek által diktált tempót.
„Pedig muszáj lesz felzárkózniuk. A Google, az Amazon vagy a Tesla sokkal nagyobb kockázatot vállalnak energiaipari befektetéseikkel, mint azt a klasszikus energiaipari cégek valaha is tették. Felépítik a világ legnagyobb naperőművét vagy éppen új erőforrások után kutatnak az űrben."
A jövő egyik legnagyobb kihívása az energia tárolása lesz.
"Ezért is hívtuk meg a Teslát a Budapest Energy Summitra" meséli Andrea, aki saját cégét, a White Paper Consultingot eredetileg kizárólag a BEST szervezésére hozta létre. Újabban azonban white paperekkel, azaz néhány oldalas, bizalmas üzleti és kommunikációs tanácsokkal is segíti a cégvezetőket, részvényeseket. A tömörségre még a híradós évek edzették: „Ha nem tudom elmondani 30 másodpercben, amit akarok, elvesztem.”
| Az LNG lehet az egyik legnagyobb játszmaformáló az energetikában |
| A White Paper Consulting 2017-ben Budapest LNG Summit néven szervezett konferenciát, melynek fő témája a cseppfolyósított földgáz (LNG) volt. Szakértők szerint a régió gázpiacán a következő 3-5 év egyik legfontosabb eseménye az LNG térnyerése lesz, a piac diverzifikálódása pedig az energetikai kitettséget és az árpolitikát is pozitív irányba befolyásolhatja. A horvátországi Krk-szigetére tervezett, várhatóan 2019-re elkészülő úszó LNG-terminálra cseppfolyós állapotban tankerek szállítják majd a gázt, melyet újragázosítanak és szállítóvezetékeken küldenek tovább. Az viszont, hogy milyen forrásból, például Amerikából vagy Katarból érkezik-e a gáz, nem dőlt még el. A horvát-magyar interkonnektor horvát oldalának kiépítése komoly szakmai vitákat vált ki, pedig a magyar energetikai kitettség miatt nemcsak az alternatív forrás, hanem az alternatív útvonal is játszmaformáló tényező lehet. Egyelőre úgy tűnik, a csatát a status quo fenntartására törekvő piaci szereplők nyerhetik meg. A fekete-tengeri gázforrás, mely opcióként éppen a Budapest LNG Summit-on merült fel, azóta egyre reálisabb alternatívaként jelenik meg a magyar kormányzati kommunikációban. |
A régió legnagyobb energetikai konferenciájának számító BEST-et először 2016-ban bonyolították le: 26 országból érkeztek a legjelentősebb cégek képviselői, és a megújulók, a nukleáris energia, az áram illetve a gázpiac kérdései is terítékre kerültek. „Nem igaz, hogy a konkurens cégek nem beszélgetnek egymással” - meséli.
Az információcsere diszkrét lebonyolításához egy applikációt is kifejlesztettünk.
A résztvevők ezen keresztül már a konferencia előtt lebeszélhetik informális találkozóikat, az étkezések ülésrendjét pedig a piaci események figyelembevételével már egy évvel korábban elkezdik összeállítani. Ebben az iparágban a konferenciaszervezés is bizalmi pozíció.
A WPC egyébként piaci rést fedezett fel; kizárólag energetikával foglalkozó kommunikációs és üzleti tanácsadó cég ugyanis nem működött korábban Magyarországon. „Nagyon nehezen delegálok, van olyan feladat, amit nem is lehet, ilyen például a kapcsolattartás a magas beosztású piaci és kormányzati szereplőkkel, vagy a BEST tematikájának kitalálása. Év közben járom a világot, együttműködünk nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, áprilisban például a New York-i Columbia Egyetem éves energetikai konferenciájára készülök.”
Míg hét közben a legújabb technológiákat, trendeket, innovatív megoldásokat monitorozza, hétvégenként már nem dolgozik. Magyarországon élő kisebbik lányával és férjével tölti leginkább a szabadidejét. Gyakran jár kiállításokra, és sok időt tölt a szőlőjében a Balaton északi partján, ahol - kizárólag saját fogyasztásra - olaszrizlinget és pinot noir-t termel.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
