Unalmas barátságos meccsek helyett a Nemzetek Ligájától vár az UEFA még több bevételt, és még több nézőt. Csütörtökön játszották le az első meccseket, a magyar válogatott szombat este kezd Finnország ellen, a másik két ellenfelünk pedig Görögország és Észtország. A sorozat lebonyolítása ritka bonyolult – a szövetség nyugodtan osztogathatna ingyen jegyeket azoknak, akik fejből le tudják vezetni, hogyan jut ki innen négy csapat az Európa-bajnokságra -, és egyáltalán nem biztos, hogy az új verseny ötlete sikeres is lesz. Nézzük, mi mindent érdemes tudni a Nemzetek Ligájáról!

Az új versenysorozatot egyetlen nagyon egyszerű gondolat miatt hozták létre: a barátságos meccsek alig érdekelnek valakit. Ezt láttuk a magyar válogatott példáján is: a vb-selejtezőkre akkor is összejött a teltház szinte mindig, amikor már látni lehetett, hogy esélytelen a csapat a kijutásra – még a nagyobb befogadóképességű Puskás Stadion bontása előtt is -, a barátságos meccseken viszont gyakran tízezren sem voltak kint. Az egyetlen kivétel az, amikor egy világklasszis csapat érkezik, olyankor özönlenek a nézők, de ez annyira ritka alkalom, hogy csak emiatt nem éri meg fenntartani a mostani rendszert.

Azzal, ahogyan lebonyolítják az új sorozatot, az UEFA ha nem is nyíltan, de kimondta:

nem az számít, hogy a 2020-as Eb-n Európa 24 legjobb csapata legyen ott, hanem az, hogy minél több országban érezzék a szurkolók, hogy van esélyük kijutni.

Márpedig aki attól fél, hogy a több csapat gyengébb meccseket hoz, annak igaza van. A 16 helyett már 24 csapatos 2016-os Eb első két hetéről a saját válogatottunk meccsein kívül gyakorlatilag semmi igazán izgalmasra nem emlékezhetünk.

De pont ez a példa mutatja, hogy nem számít a színvonal, az UEFA óriásit nyer a több tétmeccsel: sokkal több országban tört ki a fociláz, ahol lehetett szurkolni a saját csapatnak, és a tévék is többet fizettek. Hiába volt drágább megszervezni az Eb-t, a nyereség 193 millió euróval nőtt 2012-höz képest. A 2,1 milliárd eurós bevétel több, mint felét a tévécsatornák adták össze, ebben bízik az UEFA a Nemzetek Ligája elindításakor is. Jó előjel, hogy nem csak az Eb, hanem már a selejtezők is nagy pénzt hoztak, a legutóbbi selejtezősorozat tévés jogaiért 482 millió eurót fizettek, miközben az egészet megszervezni 64 millió euróba került.

Bőkezűen megjutalmazzák a válogatottakat is - pontosabban a nemzeti szövetségeket. Az 55 válogatott között 76 millió eurót osztanak szét, már azzal, hogy egy csapat elindul a leggyengébbek között, 500 ezer eurót kap. De a második leggyengébbek közé besorolt magyar válogatott indulása már 750 ezer eurót ér, ha pedig sikerülne megnyerni a csoportot, az még egyszer ugyanennyi pénzt hozna. A Nemzetek Ligájának győztese az indulásért és a csoportgyőzelemért kapott pénz mellett még 4,5 millió euróval gazdagodik.

Az UEFA láthatóan minden eszközzel igyekszik motiválni a válogatottakat arra, hogy komolyan vegyék a Nemzetek Ligáját, de a szurkolók jóindulatát is meg kell nyerniük valahogy. Ez pedig azért lehet nehezebb a szokásosnál, mert a lebonyolítási rendszert nagyon nehéz megérteni elsőre. Akad, aki szerint kiábrándító lehet, hogy az új rendszerben valószínűleg lesz olyan európai élcsapat, amely lemarad az Eb-ről, miközben a kontinens 16 leggyengébbje közül egy biztosan kijut, de a rendezők emiatt nem aggódnak. És legyünk őszinték: ugyan kit érdekel, hogy igazságtalan a lebonyolítás, ha emiatt a magyar válogatottnak van esélye kijutni az Eb-re?

A magyarok programja:
szeptember 8., 18:00. Finnország-Magyarország
szeptember 11., 20:45. Magyarország-Görögország
október 12., 20:45. Görögország-Magyarország
október 15., 20:45. Észtország-Magyarország
november 15., 20:45. Magyarország-Észtország
november 18., 20:45. Magyarország-Finnország