Nagyot romlott Magyarország versenyképessége 2008 és 2017 között, 2018-ban is csak kis mértékben sikerült korrigálni – olvasható a Tárki Társadalmi riport 2018 kiadványában. Ezzel nem vagyunk egyedül: a régiónk országai közül egyedül Lengyelország nem ilyen utat járt be.

A Tárki elemzése egy érdekes kettősséget mutat be: a legtöbb versenyképességi felmérésben amíg csakis a szigorúan számszerűsíthető részleteket nézzük, a magyar gazdaság nem is áll túl rosszul. Igazán akkor romlik az itteni állapotok megítélése, amikor azt is figyelembe veszik, hogyan látják a helyzetet a gazdaság szereplői.

Amiben látványosan a legrosszabb a magyar helyzet, az a vállalatvezetők véleménye: a Világgazdasági Fórum globális indexében például a régiónk összes országa közül itt ítélik meg a leginkább negatívan a cégvezetők a gazdasági környezetet. A gazdaságot a kérdőíveken tíz részterületre bontották fel, Magyarországon a vállalatvezetők mind a tízben rosszabbnak érzik most a helyzetet, mint 2008-ban.

A cégek irányítói szerint a versenyképességünket a leginkább az fenyegeti, hogy a munkaerő megrekedt a mostani termelékenységi szinten, és hogy még mindig a relatíve olcsó munkaerőre próbál az ország alapozni. Hiányoznak az oktatási reformok, és az infrastruktúra fejlesztésénél sem veszik figyelembe a versenypiac elveit.

Ezt tovább súlyosbítja az, hogy a kormány gazdaságpolitikája torzítja a piacot a cégvezetők szerint. Sok ágazat van, ahol a kormány nem engedi a piaci alapú működést, így a befektetők sem mernek hosszú távra tervezni.