3,4 százalékos a munkanélküliség, november és január között 160 ezer munkanélküli volt az országban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 0,3 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A mutató 2018 áprilisa óta nem mozdul el a 3,3-3,8 százalék közötti sávból.

A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 498 ezer fő volt, ami 0,4 százalékos növekedés egy év alatt.

• Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 33 ezer fővel 4,27 millióra nőtt,
• a magyar cégek külföldi telephelyein dolgozók az egy évvel korábbinál 8200-zal többen, 118 ezren vannak (ezt a számot nem szabad úgy értelmezni, hogy ennyi a kivándorló magyar, csak azok tartoznak ide, akik magyar cégek alkalmazottjaiként vannak külföldön),
• a közmunkások száma pedig 24 ezerrel, 104 ezerre csökkent.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szinte teljes foglalkoztatottság mellett is nagy a fiatalok munkanélkülisége:

a 15-24 év közötti munkanélküliek száma 35 ezer főre csökkent, de munkanélküliségi rátájuk még így is 10,9 százalékos. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki.

Ebbe a számba nem tartoznak bele azok, akik tanulnak, csak azok, akik már befejezték az iskolát. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1 százalékra, az 55–74 éveseké 1,9 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,2 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Az EU azt a célt tűzte ki, hogy a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatása legyen 2020 végére 75 százalékos. Mi most a célérték fölött kicsivel 75,3 százalékon állunk, de nagy a nemek közötti különbség: a vizsgált korcsoportban a foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,1, a nőknél 67,6 százalék.