Minősíthetetlennek nevezte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulásának egy részét is februári hírlevelében a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE). Tavaly novemberben Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencián azt elismerte, hogy lassan halad a geotermikus energia szektor fejlesztése, de szerinte ennek egyik oka, a befektetők elmaradása a jelentős földtani kockázat miatt, és ezt egy stabil támogatási mechanizmussal ki lehet küszöbölni. Az MGTE elnökségének állásfoglalása szerint inkább az előkészítésre kellene nagyobb gondot fordítani.

A zászlóshajó

Magyarország geotermikus potenciáljának jelenleg legfeljebb a 10-15 százaléka hasznosul, lényegében egyetlen geotermikus erőmű üzemel, a turai

- ezt a tavaly novemberi szakmai konferencián ismerte el az ITM államtitkára. Ráadásul, úgy tudjuk, itt sem minden valósult meg, amit tervezett a Turawell Kft: üvegház nem épült, a három támogatóként beharangozott cégből az egyik azóta megszűnt, de wellnessközpont építéséről sem hallottunk. Tavaly augusztusban írt alá együttműködési megállapodást az erőművet működtető cég a várossal, hogy a Szent István Egyetemmel (ami azóta alapítványi gigaegyetemmé alakult) és a kínai testvéregyetemekkel együttműködve összehangolják a fejlesztéseiket, hogy a már működő erőmű „teljesítményét” hasznosítsák a lakossági távhő, és a turizmus területén.

Turawell geotermikus erőmű

Facebook / Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata

Az erőművet, amit egyébként kiemelt beruházásként kezelt a kormány, egy szingapúri befektető belépésével sikerült megvalósítani, a KS-Orka 51 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Turawell Kft-ben. A cégadatok szerint a Turawell kötelezettségei 2017-ben 2 milliárd forintra nőttek, majd 2019-re majdnem megduplázódott az összeg. Az Opten cégadatai szerint az egyik alapító 2019-ben kiszállt a cégből, maradt a szingapúri befektető.

Furcsa pályázatok

A Magyar Geotermális Egyesület szerint, míg a 2007-14 között kapott egy lendületet a geotermikus szektor, addig az utóbbi uniós ciklusban kevés és szakmailag sem megfelelő távhő pályázatot írtak ki. A MGE elnöke már 2017-ben is figyelmeztetett egy nyilatkozatban arra, hogy különböző csatornákon bizonyos projektek továbbra is hozzájutnak akár jelentős összegű támogatásokhoz, viszont ezeknek a projekteknek az előkészítése, tervezése, a lehetséges kockázatok felmérése, értékelése és kezelése nem megfelelő. Ezt az ágazatban dolgozók közül többen is megerősítették, példának hozva azt, hogy a támogatások mértékét egy-egy projektnél a megtermelt energiához igazították, és nem ahhoz, hogy mennyi fogyasztást tudnak valósan kielégíteni. A pályázatok elnyeréséhez hatástanulmányt sem kellett benyújtani. A nyilatkozatot jegyző elnökség szerint a hibás támogatási gyakorlat több ízben vezetett rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez. Két projektet nevesítenek, a még az előző ciklusban megvalósult nagyszénásit, a most záruló ciklusban indult kiskunhalasit, de ahogy korábban írta a hvg.hu, a tótkomlósi is megfenekleni látszik.

A 2014-2020 közötti ciklusban kifejezetten távfűtés céljára kiírt pályázat kettő volt, egy fejlesztésre, bővítésre, és egy kifejezetten megújulókra kiírt. Az utóbbira meghirdetett KEHOP 3.5.2 kiírásra hat város jelentkezett, köztük Kiskunhalas, Kecskemét, Kaposvár, Kisvárda, Mátészalka és Tótkomlós is, 9 projektet pedig Szeged egymaga vitt el. Mátészalkát a napokban jelentették készre, a szegedi programmal 27 ezer lakást fűtenének fel, és más intézmények számára is elegendő hő termelődne, két projekt már próbaüzem alatt van, összességében közel 50 százalékos a program készültsége, elvileg nyárra kell elkészülnie. Több program billeg.

Képünk illusztráció

Fazekas István

Fúrtak, de lakossági távfűtés egyelőre sehol

A Turawell Kft. egyik alapítója 2017-ben, mielőtt kilépett volna a cégből, és mielőtt még a turai erőmű elkészült volna, már Tótkomlóson győzködte a képviselőtestületet, hogy vágjanak bele a városi geotermális projektbe. Itt az ülés jegyzőkönyve szerint a turai beruházást hozta példának, arról beszélt, hogy ott wellnessközpont és üvegház is épül majd az erőmű átadását követően.

Tótkomlóson KEHOP pályázaton nyertek 2,5 milliárd uniós forintot az összesen 4 milliárd forintos beruházásra, hogy termálkutakat fúrjanak, és a kinyert energiával fűtsenek lakásokat, intézményeket. Itt a turai projektet bonyolító cég, a Turawell Kft. magyar tulajdonosi érdekköre alapított közös céget az önkormányzattal, a Geothermál Green Kft-t. A hvg.hu tavaly írt arról, hogy a lakossági fogyasztók és az intézmények rákötése is kétséges, az előbbieké azért, mert sokba kerülne, az utóbbiaké pedig azért, mert egy másik energiahatékonysági pályázat nem engedi, hogy egy párhuzamos uniós fejlesztéssel kiváltsák azt.

Egy hónap múlva lejár a megvalósítás határideje, amit a járványra hivatkozva toltak el márciusra. Egyelőre röviden sikerült beszélnünk a projektet bonyolító cég vezetőjével telefonon, aki annyit mondott, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson.

A Zsana–Kiskunhalas, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra a Zsana Geotherm Kft. nyert KEHOP pályázaton 2,5 milliárd forintot. A támogatási döntést már meghozták 2017-ben, a közbeszerzést is kiírták, egy német céget választottak kivitelezőnek 2019 novemberében. Mégis áll a dolog, feltételezhetően azért, mert időközben szabálytalansági eljárás indult: az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kell fizetnie a kedvezményezett Zsana-Geotrem Kft-nek, amelynek a zsanai önkormányzat is tulajdonosa volt, a cég tavaly óta kényszertörlés alatt van. A zsanai polgármester, Visnyei Miklós viszont azt mondta a hvg.hu-nak, hogy sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok.

Az már csak meglepő volt inkább, hogy a zsanai polgármester állítása szerint szinte semmit nem tudott arról a projektről, ami az egyik több geotermális beruházást is menedzselő cég honlapján szerepel. Az Eu-Fire Kft az EGT-alapból (Izland, Norvégia és Liechtenstein közös támogatási alapja) kapott egy 1,2 milliárdos összköltségvetésű projektre 460 millió forintot arra, hogy Kiskunhalas térségében kutakat fúrjon megvizsgálni, a kisváros átállítható-e geotermális távfűtésre.

Eu-Fire

Az Eu-Fire Kft, ahogy Kiskunhalason is megjelent, úgy Kecskeméten is felmérte a helyzetet. A cég honlapja szerint 8 projektben vettek, vagy vesznek részt, és a kilencedik a békési csúcsprojekt.

Koronaékszer?

2013-ban, az Európai Bizottság alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására kiírt, úgynevezett NER300 demonstrációs projektjében a magyar befutó az EU-Fire Kft és az izlandi tulajdonú Mannvit Kft konzorciuma lett, 39 millió eurót nyertek a Battonya és Mezőkovácsháza között tervezett EGS (javított hatékonyságú geotermikus rendszerű) erőműre, amellyel 20 éven át évi 11,8 MW áramot termelnének, és amellyel környékbeli lakások távfűtését, illetve mezőgazdasági vállalkozások hőenergia igényét elégítenék ki. A hvg.hu két évvel ezelőtt írt a 2014-ben kiemelt projektté minősített beruházásról, mivel 2019 végére elvileg el kellett volna készülnie az erőműnek.

Akkor a projektgazda azt válaszolta megkeresésünkre, hogy rövidesen megindul a beruházás, de úgy tudjuk, azóta sincs helyben látható jele annak, hogy ott készülne valami. Az uniós dokumentumok szerint újabb határidő-módosítást kérhettek, mivel jelenleg a határidő 2023 vége. Most is megkerestük a céget, de az egy hete elküldött kérdéseinkre még nem válaszoltak kérdéseinkre.

Az élet nem áll meg a szektorban, a Mecsekérc Zrt, amely az egyelőre félkész kiskunhalasi projektben a kutakat készítette, már Békéscsabán fogott bele a 2,5 milliárd forintos termál távhő programba. Mórahalmon, ahol korábban az intézményi fűtésre szabott kaszkádrendszert építettek, most nemzeti forrásból kaptak 1,5 milliárd forintot, hogy új kút fúrása mellett, egy mintaprojektet készítsenek, hogyan kell egy kisvárost felfűteni termálvízzel. Soha nem késő.

(Kiemelt képünk illusztráció)