„A közvagyonnal való felelős gazdálkodás magában foglalja, hogy védeni kell a vagyon állapotát és el kell számolni azzal az állam és a társadalom felé is” – ezzel a mondattal kezdődik az Állami Számvevőszék Erősödött a csalásmentesség az állami gazdasági társaságoknál című közleménye. Az ÁSZ arról írt: a felelős gazdálkodás nagyon fontos ezeknél a cégeknél is, márpedig a megfogalmazásuk szerint

„az állami vállalatok tekintetében a közpénzügyi helyzet jelentősen javult.”

Persze munkára így is szükség volt, kisebb hiányosságok előfordultak, ezért az ÁSZ több gazdasági társaság vezetőjének is figyelemfelhívó levelet írt, „ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy a cégvezetők a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére lépéseket tehessenek”. Tettek is, a 113 érintett cég közül 111 intézkedett a hibák megszüntetéséről.

Ezen a fajta kommunikáción egy kicsit sem kell csodálkozni - azt sok korrupciókutató mellett az Európai Bizottság tavaly kiadott jelentése is részletesen leírta, hogy a magyar állami korrupcióellenes stratégia fő iránya az: papíron legyen minden törvényes, főleg a közigazgatásban csökkentsék a korrupciós kockázatokat – ennek egy fontos része az is, hogy legyen a mostani vizsgálat tárgyát is jelentő belső szabályrendszer –, e közben viszont úgy tesznek, mint ha sehol máshol nem lehetne korrupció, nem foglalkoznak a pártfinanszírozással, a vagyonnyilatkozatokkal, a lobbitevékenységgel, az üzleti és a politikai szereplők klientizmusával és a nepotizmussal.