Péntek óta ott tartunk, hogy minden egyes liter üzemanyag eladásával 35 forintot fizetünk a vásárlóknak – mondta a HVG-nek egy Budapest környéki magánkút tulajdonosa. A három hónap alatt közel tízmillió forintot kitevő veszteség részben abból keletkezik, hogy a beszerzési ár már 3-5 forinttal magasabb, mint az állam által megszabott literenkénti 480 forintos ár, s ehhez még hozzájönnek a működtetési költségek: a munkabérek, azok járulékai, a fuvarozás, a fejlesztés, a karbantartás és az esetleges javítások. „Az üzemanyagok ára három részből áll, 260 forint jelenleg az üzemanyag alapára, erre jön rá az EU által megszabott mértékű jövedéki adó – ez 110, illetve 108 forint a gázolajnál, illetve a benzinnél – illetve az áfa, ami további 108, illetve 106 forintot tesz ki. Az állam, amely most minden közgazdasági logikával szembe menve veszteséges üzemelésre kényszeríti a vállalkozókat, így minden egyes liter üzemanyag esetében 218 forintot tesz zsebre A kilencvenezer literes forgalom mellett ez havonta mintegy 3 millió forintos veszteséget jelent.” – mondta a HVG-nek nyilatkozó kúttulajdonos.

A „fehér kutak” mintegy felét olyan családi vállalkozások üzemeltetik, amelyeknek nincs egyéb jövedelme és ezért aligha lesznek képesek újabb három hónapig finanszírozni a veszteségeket. Egy-egy kúton átlagosan 4-5 ember dolgozik, ha 500 kút tönkremegy, az a családtagokkal együtt legalább húszezer ember érint” – magyarázta. Hozzátette: míg az árplafon tavaly novemberi bevezetése után egy ideig lejjebb mentek az árak, december közepén megfordult a trend és azóta folyamatosan emelkedik a kőolaj világpiaci ára, s az előrejelzések további drágulást prognosztizálnak. A fogyasztói ár másik összetevője a dollár/forint árfolyam, s itt sem várható jelentős forinterősödés.

Szerinte a „normális” időkben egy-egy liter üzemanyag eladásánál 40-45 forintos az árrés, ami azt jelenti, hogy a költségek finanszírozása után legfeljebb 15 forint a literenként tiszta nyereség. Így a következő három hónapban várható tízmillió forintos veszteség eltüntetéséhez legalább 10 hónapra lenne szükség.

A veszteséget a kutakon üzemelő shopok bevétele ugyan csökkenti, ám ezek jellemzően a magánkutaton nem bonyolítanak le igazán komoly forgalmat: becslések szerint a mínuszt havonta 300-400 ezer forinttal mérsékelhetik az egyéb bevételek. Nem kizárt, hogy néhányan „trükközni” próbálnak majd: útépítésre, vagy fejlesztésre hivatkozva kísérelhetik meg a kutak átmeneti bezárását. Ám ez aligha segíthet, a hatóságok – amelyek nem engedélyezik a töltőállomások bezárását – elrendeletik, hogy ebben az esetben más irányból kell lehetővé tenni a töltőoszlopok megközelítését.

A magyar állam úgy rendelte el az árplafont, hogy több ország más utat választott. Lengyelországban például tavaly decemberben 23 százalékról nyolcra – az EU által engedélyezett minimumra – mérsékelték az üzemanyagok áfáját, s ez az intézkedés egyelőre öt hónapig marad érvényben.