Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket, hiszen a kétéves Covid-korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztetett arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek. A Covid-járvány miatt elrendelt leállás idején ráadásul nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a Brexit következményei is sújtják: uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény óriási munkaerőhiány.

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban.

A helyzet nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “Másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a részmunkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok, miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

“Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind a fedélzeti személyzetben, mind a biztonsági kapuknál, mind a csomagkezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid-utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak – és amely cég mellesleg csődvédelmet kért –, 500 pilótát küldött el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni, vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat-Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs pluszjövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeit a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt? A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista:

talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Ugyanakkor azt is kérik, hogy négy óránál ne érkezzenek előbb, nehogy túl sok ember zsúfolódjon össze a helyen. Azt is kérik az utazóközönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

“A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzókampányokban, de nem világos, hogy miből? Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politicónak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak. Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabéremelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor még nagyobb káosz alakulhat ki a repülőtereken, és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.