A svájci választottbíróság nem adott helyt a magyar FGSZ Földgázszállító Bosznia-Hercegovina kormányával szembeni követeléseinek – jelentette be a boszniai energetikai minisztérium. A tárca egy április végén záródott választottbírósági eljárásra utal, amelynek az lett a vége, hogy a boszniai Energoinvest és BH-Gas vállalatoknak 11 millió dollár (aktuális árfolyamon közel 4 milliárd forint) kártérítést kell fizetniük.

Az ügy előzménye, hogy az orosz Gazprom 2021 elején értesítette Bosznia-Hercegovinát, hogy a továbbiakban nem a megszokott tranzitútvonalon (Ukrajna, Magyarország, Szerbia) fogja teljesíteni a gázszállításokat, hanem a Török Áramlat vezetéken keresztül. (Ennek folytatását, szerbiai szakaszát 2021 januárjában nyitották meg.)

Az FGSZ arra hivatkozva nyújtott be keresetet, hogy a tranzitszerződés egyoldalú felmondásával jelentős tranzitdíjaktól esett el. A bosnyákok erre reagálva ellenkeresetet nyújtottak be, amelyben azt vélelmezték, hogy 2019 és 2021 között az FGSZ a megállapodásban foglaltakhoz képest jóval több tranzitdíjat szedett be a bosnyák cégektől.

A választottbíróság mindkét félnek igazat adott, a két fizetési kötelezettség eredője, hogy még mindig a boszniai vállalatok tartoznak az FGSZ-nek.

A boszniai energetikai tárca közleményében további jogi lépéseket helyezett kilátásba, felemlegetve, hogy

az FGSZ-szel kötött tranzitszerződést 2020-ban módosították, és a módosítás a korábbiakhoz képest sokkal kedvezőbb helyzetbe hozta az FGSZ-t a másik fél egyoldalú szerződésbontása esetére. A 2020-as módosítás pedig ugyebár közvetlenül az előtt történt, hogy a Gazprom a Török Áramlatra terelte volna a szállításokat, megszüntetve a magyarországi tranzitot.

A minisztérium szerin a 2020-as szerződésmódosítással kapcsolatos „rossz döntések az egész Bosznia-Hercegovinai Föderációnak is hatalmas kárt okoztak.”

Abban, hogy a Gazprom Ukrajna helyett a déli útvonalra terelte a gázszállítások nagy részét Magyarország is erősen érintett. Egyrészt korábban Magyarországnak fontos szerepe volt az orosz gáz elosztásában – például ugyebár Bosznia-Hercegovina felé – ami komoly tranzitdíj-bevételeket jelentett. Másrészt 2021 vége, az új hosszú távú gázszerződés életbe lépése óta a Gazprom Magyarországot is délről, illetve Ausztria felől látja el, vagyis Ukrajna kihagyásával. Ebbe a magyar kormány nemhogy beleegyezett, de a magyar külügy még fel is háborodott, amiért Kijev tiltakozni merészelt az Ukrajnát kedvezőtlen helyzetbe hozó megállapodás miatt.