Tetszett a cikk?

Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.

A nyers adat szerint 16,8, szezonálisan kiigazított számok alapján 14,5 százalékkal kevesebb beruházás volt Magyarországon az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházási mutató már másfél éve folyamatosan esik, de a mostanihoz fogható csökkenést még nem láttunk a mostani lejtmenetben.

Összességében az elmúlt majdnem nyolc év legrosszabb adata ez, utoljára a 2016. negyedik negyedéves volt ennél gyengébb. De annak inkább technikai oka volt: 2015 végéig kellett az akkori EU-s költségvetési ciklus projektjeit lezárni, úgyhogy jól megpörgették a beruházásokat, majd 2016-ban lett egy nagy visszaesés. A mostani csúnya mínusz sokkal inkább mutatja, hogy mekkora bajok vannak a magyar gazdasággal.

Ráadásul itt még csak azzal sem lehet magyarázni a harmatgyenge számot, hogy milyen az összehasonlítási alap. Ha nem a tavalyihoz, hanem az eggyel korábbi negyedévhez viszonyítunk, akkor az jön ki, hogy január–március óta 7 százalékkal visszaestek a beruházások – ennél durvább zuhanást egyszer mértek, 2020. április–júniusában, amikor a Covid első hulláma alatt állóra fékezett a gazdaság, akkor volt 9,4 százalékos a negyedéves visszaesés.

A KSH a részletekről egyelőre annyit írt, hogy a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem vetette vissza a beruházásokat. A közigazgatás, az energiaipar és az ingatlanszektor volt az, ahol egy kicsit nőtt a beruházási aktivitás, de ez sem tudta menteni a tragikus összképet.

Az adat egy nappal azután érkezett, hogy Nagy Márton az Indexnek arról beszélt: még jobban vissza kell fogni az állami beruházásokat. Mivel a nagy kamatkiadások miatt cash flow problémák vannak, az állami beruházásokat „eltoljuk” – magyarázta a gazdasági miniszter. Mint mondta, a minisztériuma azt vizsgálta, hogy 2024-ről az egymilliárd forint feletti beruházásokat 2025-2026-ra eltoljanak, most pedig azt számolják, hogy miként tudnak eltolni újabb beruházásokat 2025-ről 2026-2027-re. Vagyis a beruházások állami részéből rengeteg kiesik most is, és ki fog esni a közeljövőben is, maradnának a vállalatok, amelyekben reménykedni lehet – csakhogy a cégek sem igazán mernek új beruházásokra költeni. Nagy Márton ezt azzal magyarázta, hogy megnőttek a kamatok, és hitelszűke alakult ki – azt már nem tette hozzá, de ettől még fontos, hogy sok megtakarítást is feléltek az elmúlt években, és egyelőre nem nagyon látszik, mitől lehetne jobb a helyzet egyhamar.

Ez pedig nagyon komoly veszélybe sodorja a kormány megmaradt növekedési álmait is. A második negyedéves GDP-adat a legrosszabb várakozásokat igazolta, a kormány az eredeti 4-ről 2,5 százalékosra levitt növekedési célja helyett már azt kommunikálja, hogy szép lehetne egy 2 százalékos eredmény is az év végére. Viszont miközben a lakossági fogyasztás nem nagyon akar belendülni, az iparunk pedig bajban van, a beruházásokban sem igazán lehet már bízni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!