Már mozgásban van az év legnagyobbnak várt részvénykibocsátása, a kínai CATL a sencseni után belép a hongkongi tőzsdére is, írtuk meg mi is. Azóta a Bloomberg értesüléséből az is kiderült, hogy a társaság a papírjait a nagyon erős érdeklődés miatt a maximális, 263 hongkongi dolláros áron tervezi értékesíteni. Első körben 118 millió részvényt adnak el, de ezt a 15 százalékos bővítési opciót aktiválva további 17,7 millió kibocsátásával növelhetik tovább.

A heves érdeklődés miatt a kínálatbővítésre minden esély meg is van. Az árból és a darabszámból következik, hogy a CATL 31-35,65 milliárd hongkongi dollárt von be, ami amerikai dollárban 4-4,6 milliárd, magyar valutában pedig a cikk írásakor 1,4-1,65 ezer milliárd forint.

Ha mindez összejön, akkor a CATL-é lesz az elmúlt négy év legnagyobb részvénykibocsátása a hongkongi tőzsdén, a kínai TikTok-rivális Kuaishou Technology nevű cég 2021-es, 6,2 milliárd dolláros kibocsátása óta. A részvénykibocsátás árát hivatalosan még nem határozták meg, azt május 19-ig kell megtenniük, a tőzsdei kereskedés maga pedig május 20-án indul. A bizonytalan – bár most épp enyhülni látszó – USA-Kína viszony azért rányomta a bélyegét a kibocsátásra.

A pénz javát Debrecenbe tolják

A CATL a részvénykibocsátás előtt kiadott, itt olvasható prospektusa szerint a remélt – valójában: borítékolhatóan meg is érkező – beáramló tőke 90 százalékát a debreceni akkugyártó üzem továbbépítésére fordítja.

A kiadvány jelzi, hogy ez a plusz 15 százalékos kibocsátási opció aktiválása nélkül mintegy 28 milliárd hongkongi dollárt jelent,

ami a cikk írásakor 1,3 ezer milliárd forintot (3,2 milliárd eurót) ér. Az opció aktiválásával már 32,1 milliárdra kúszik fel a bevonni remélt tőke értéke, ez pedig 1,5 ezer milliárd forint (3,7 milliárd euró).

Ismert, hogy a debreceni CATL-gyár nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, és bár a kormány eltitkolta volna, a Financial Times 2022. novemberi cikke óta az is ismert, hogy a kabinet 800 millió euró – mai árfolyamon 323 milliárd forint – értékű támogatást adott a projektnek, a lap szerint nem munkahelyteremtésre, hanem adózási és infrastrukturális „ösztönzők” formájában.

A mostani tőzsdei prospektusból kiderül, hogy a CATL a debreceni gyárra 2024. december 31-gyel bezárólag 700 millió eurót (kb. 283 milliárd forintot) költött – ezt mind az üzem első fázisára, magyarul gyáregységére (összesen három fázisa lesz az építkezésnek).

Logikusan arra következtethetnénk, hogy a teljes összeget a kormánytámogatás keretéből fektették be, amelyet így 100 millió euró híján ki is merítettek volna. Viszont ahhoz, hogy a CATL hozzáférjen a magyar kormány által biztosított kedvezményekhez, először az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a támogatásokat. Mint egy vállalati háttérbeszélgetésen megtudtuk, ez még mindig nem történt meg, így a debreceni beruházást a cég egyelőre teljes egészében saját zsebből állta. És mivel az uniós zöld jelzés még nem érkezett meg, a magyar kormány által biztosított adókedvezménnyel sem élhettek még, tehát egyelőre ugyanúgy adóznak Magyarországon, mint bármely más társaság.

Reviczky Zsolt

A CATL becslése szerint az egész debreceni projekt 7,3 milliárd euróba fog kerül, ezért még 6,6 milliárdot kell beletenniük, ennek több mint fele folyhat be a hongkongi részvénykibocsátással. A cég a prospektusában leírja, hogy a beáramló tőke Debrecenbe irányozott részével a gyárépítés első és második fázisának folytatását finanszírozzák, előbbi 2,7 milliárdos – illetve, az eddigi ráköltés után most már csak 2 milliárdos – falat, utóbbi pedig 2,1 milliárd eurót kóstál. A kettőt együtt végül is felfelé kerekítik, 4,9 milliárdra. Mint említettük, lesz még egy harmadik fázis, vagyis gyáregység is, amiről sok szó még nem esik, de a fenti számokból következően annak 2,4 milliárd euró lesz a költsége.

Jön az engedélykérések újabb köre

A debreceni munkálatok már 2022 decemberében elkezdődtek, és a prospektus a teljes építkezési periódust 64 hónapra teszi, szóval a gyárnak a tervek szerint 2028 áprilisában kéne teljesen elkészülnie. A legutóbbi, nagyobb visszhangot kiváltó fejlemény a beruházásnál az volt, hogy szakvélemények szerint hibás és hiányos volt az épülő gyár környezethasználati engedélye, amire a magyar leánycég azzal reagált, hogy „A CATL debreceni beruházása a törvények előírása mentén – különös figyelemmel a környezetvédelmi szempontokra – folyik.”

A hongkongi kibocsátás elé kiadott prospektus úgy fogalmaz: “Minden szükséges engedélyt és/vagy jóváhagyást megszereztünk a magyarországi gyárunk I. ütemének építési folyamatával kapcsolatban.” Azt is leírják, hogy a projekt második fázisa az “előzetes előkészítési” szakaszában jár, és a vonatkozó engedélyeket és/vagy jóváhagyásokat az építési folyamat előrehaladtával összhangban kívánják kérvényezni. Azzal számolnak, hogy a második szakasz építése várhatóan még idén elindul.

A társaság a környezethasználati engedélyt illető eljárással kapcsolatban nem igazán tud mit csinálni, mert ott a debreceni civilek az engedélyt kiállító hatóságot perelték be, így ez egyelőre ezen két fél ügye. CATL-es forrásból úgy tudjuk, a hatósági ellenőrzések folyamatosak a debreceni üzemnél. Az engedély pedig továbbra is adott, a fejlesztés halad.

Hogy áll a debreceni gyár?

A cég magyar leánya a tavaly novemberi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy bár az üzeme még messze nincs kész, az épülő gyár közelében kibéreltek egy csarnokot, ahol 2024 szeptemberében egy gyártósoron már elkezdték a modulgyártást. Ez még nem maga a cellagyártás, ami a legkisebb egység előállítása, vagyis az akkumulátorgyártás veleje és a debreceni üzem fő tevékenysége lesz. Most még csak a Kínából importált cellákat szerelik össze modulokká.

Érdeklődtünk a társaságnál, hogy tudták-e magukat tartani a tavaly novemberben ismertetett ütemtervhez. Akkor azt mondták, az ideiglenes csarnokban 2025 elején munkába állítják a második modulgyártó sort is. Most kérdésünkre azt felelték, hogy az első modul-összeszerelő sor május elejére elérte teljes kapacitását, ami azt jelenti, hogy a termelési volumen követi ügyfelük igényeit, “aki hamarosan bevezeti új modelljét a piacra.” A második modul-összeszerelő sort is telepítették, de az várhatóan csak júniusban indul el. Az viszont üzleti titok, hogy pontosan ki az említett ügyfél, a társaság azt állítja, valamilyen szinten már most kapcsolatban állnak az összes nagy európai autógyártóval.

Ami nem az ideiglenes csarnokot, hanem a majdani, “rendes” telepet illeti, ott tavaly év végén az áram és a csatornázás bekötése, valamint a belső mechanikai installáció folyt. Most azt írták, az akkumulátorcella-gyár a befejezéshez közeledik, jelenleg az ipar 4.0-s gépek telepítése zajlik. Míg a befektetési prospektus évi 34 gigawattórás kapacitást jelölt meg az első gyáregység teljes teljesítményeként, addig a magyar leány folyamatosan 40 GWh-s éves kapacitást kommunikál a cellagyárról – ez azért van, mert ez a maximális lehetséges érték, erre kérték az engedélyt.

Reviczky Zsolt

Az viszont összhangban van a prospektussal, hogy az összes gyáregység elkészülte után az akkumulátorcella-gyáregységek tervezett teljes kapacitása elérheti az évi 100 GWh kapacitást. Ha ez megvan, akkor a társaság évi legfeljebb 3 ezer milliárd forintos árbevételre számít. A tőzsdei dokumentum szerint egyébként a második ütem 38, a harmadik pedig így legfeljebb 28 GWh per év pluszkapacitást jelent majd.

Az első ütem 105 hektáron terül el, ám a CATL-nek lehetősége van 220 hektárra növelni a gyár területét a további gyáregységek felhúzásával. Úgy tudjuk, a második ütem kezdeti munkálatai már folynak is, de ez egyelőre kezdetleges földmunkákat, régészeti munkálatokat jelent.

Jönnek a filippínók

A cég tavaly már több mint 400 dolgozót foglalkoztatott Debrecenben, az akkori tervek szerint 2025 nyaráig ezerre célozták növelni a munkavállalói létszámot. Ez a mostani helyzetjelentés szerint nem sikerült, 650-en dolgoznak a CATL Magyarországnál. Viszont továbbra is érvényes a tavaly közölt céljuk, mely szerint év végéig kétezer embert terveznek foglalkoztatni (2026 végéig egyébként 2600-as dolgozói létszámot szeretnének).

Kiemelték, hogy projekt előrehaladtával a munkaerőigény fokozatosan növekedni fog, összhangban a megrendelők termelési igényeivel. Ez alapján a termelési igények egyelőre elmaradnak a várttól, ami nem meglepő, tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közlése szerint az akkugyártás teljesített legrosszabbul az egész magyar iparban, egy év alatt 41 százalékkal zuhant vissza. Amikor megkérdeztük: az, hogy ennek fényében is 1350 fő felvételét tervezik, azt jelenti-e, hogy trendfordulóra számítanak, azt felelték, “igen, sőt”. A társaság azzal számol, hogy év végéig helyreállnak a megrendelések, és ha az elmúlt néhány hónap villanyautós piacát nézzük, ez be is jöhet:

A modulgyártásról már esett szó, de a cég valamikor ősszel elindítaná a cellagyártás tesztüzemét is, és, ha minden jól megy, akkor november-december magasságában, vagy akár 2026 elején, de a cella-sorozatgyártás is beindulna. Ehhez kellene a már említett, legalább kétezer dolgozó.

Érdeklődtünk, hogy megérkeztek-e már Debrecenbe a kínai mérnökök, akik majd átadják a magyaroknak a szakértelmet, és ha igen, hányan jöttek. Igen, már vannak itt, érkezésük folyamatos, és a jelenlegi 650 fős keret “kevesebb mint 30 százalékát teszik ki.” Májusban azonban 50 fő Fülöp-szigeteki vendégmunkást is felvettek, és év végéig még 450-et terveznek felvenni. Végül azonban az a cél, hogy a teljes létszám legfeljebb 20-30 százaléka legyen külföldi, a többi pedig magyar dolgozó.

Hol lesz az újabb akkufeldolgozó?

Megkérdeztük azt is, hogy november óta eldőlt-e már, hol épít majd Európán belül akkufeldolgozót a CATL leányvállalati holdingja, a Brunp, mely tavaly szeptemberben Budapesten már be is jegyezte a Brunp Recycling Technology Hungary Kft.-t.

A társaság erre azt válaszolta, hogy erről a Brunp-ot kéne megkérdezni, és nem azért, mert nem akarnak válaszolni a kérdésre, hanem azért, mert bár a Brunp tényleg a cégcsalád része, bizonyos szinten mégis le van választva a cégvezetésről, mert nem csak a CATL akkuhulladékát kezelik, így az anyacéggel való kommunikációjuk sem terjed ki mindenre, hogy ne sértsenek üzleti titkokat.

Mivel a CATL-nek egyelőre két gyára van a kontinensen, logikusnak tűnik, hogy vagy a németországi, arnstadti vagy a debreceni gyár közelében lehet a feldolgozó. De a CATL érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy egyelőre üzleti egyeztetések tárgya, hogy maga a hasznosítási tevékenység melyik európai országban fog megvalósulni, azaz hol fog az akkumulátorok újrahasznosítható részeit feldolgozó üzem létrejönni. Minél jobban elhúzódnak a tárgyalások, annál erősebb helyzetbe kerülhet Spanyolország, mert a CATL a Stellantis-szal közreműködve Zaragozában is gyárat épít, ott 4,1 milliárd euróból.

Nyitóképünkön a CATL debreceni gyára. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt