Az arckép az innsbruscki Ambras-kastély képtárában található már négyszáz éve. A nemes, akit Gregor Baxi (valószínűleg Baksy Gergely) néven említ a kép felirata, vélhetően egy lovagi tornán szerezte a súlyos sérülést. A lándzsa az egyik szemén hatolt be, és a tarkójánál jött ki.

Wikipedia

A krónikák szerint állítólag még egy évig élt sebesülése után a lándzsadarabbal a fejében. A festmény is így ábrázolja őt. A múzeumlátogatók közül sokan, köztük orvosok is, kételkedtek abban, hogy Baksy hihetetlen esete valóban megtörténhetett. Innen jött az ötlet, hogy tudományos elemzésnek vessék alá a kérdést - mondta el az ORF-nek Katharina Seidl, a képtár igazgatója.

A történészek az Innsbrucki Egyetemi Klinika radiológiai szakértőihez fordultak segítségért. A klinikán már évek óta készítenek háromdimenziós műanyag modelleket koponyaműtétek előtt, hogy az operáció lefolyását előre modellezzék. Az egyik páciens háromdimenziós adatait összevetették a kétdimenziós festménnyel, és arra az eredményre jutottak, hogy Baksy Gergely valóban túlélhette a sérülést. 

"A fegyver a legkisebb ellenállás útját keresve a csont és az agy között haladt el. Ha az agyat a fertőzésektől védő agyhártya nem sérül, akkor tovább lehet élni egy ilyen sérüléssel, márpedig annak idején a fegyvereket ólmot és más toxikus anyagokat tartalmazó festékekkel kenték be, amelyek antibakteriális hatásúak volt. A nemesember végül fertőzésbe halt bele, de annak elhatalmasodásához hosszabb idő kellett" - mondta Wilhelm Eisner, a klinika orvosa.