Rumain Duris ezennel lekörözte Tom Cruise-t. A francia színész már egy maratont simán lefutott a filmjeiben, de ő legalább nem olyan görcsösen lohol, mint Cruise, feszült arcizmokkal, világmegmentősen, anélkül, hogy verejtékezne. Duris sprinttel, csatakosan, mert el kell érnie aktuális szerelmét, vagy meg kell mentenie egyik barátját attól, hogy rányissanak annak akutális félrekefélése közben.

A Lakótársat keresünk című film harmadik Már meginttel kiegészülő része május 8-án került a hazai mozikba, de a franciák már decemberben láthatták hogyan alakul a sorsa Xavier Rousseau-nak, akivel barcelonai ösztöndíja óta megfordult már néhányszor a világ. Akkor még csak egyetemista volt, egy aricska, de önérzetes barátnővel (Audrey Tatou), és közgazdásznak készült. Aztán egy fél év Erasmusszal, és minden megváltozott. Az álmodozó fiú bekerül egy lakóközösségbe, ahol nagyjából az EU akkori – 2002-es – tagállamaiból képviseltették magukat a fiatalok. Szanaszét partizzák magukat, Xavier meg felszedi a családi barát feleségét. Az első rész végére tehát az történik, ami a huszonéves egyetemistákkal általában szokott, a romantikus gimis szerelemek szétmennek, a szexuális életük felpezsdül, és jobb esetben elkezdik kapizsgálni, hogy mit akarnak az élettől. Az aktatologatás helyett Xavier például a művészi pályát választja: író akar lenni.

Rumain Duris

imdb

A film második részében (2005) a helyszín Párizs, az útkeresgélés folytatódik a korosztálynak megfelelően: 30 felé az igazit kell megtalálni, és letarolni az első babérokat a karrierben. A Még mindig lakótársat keresünkben Xavier újra összetalálkozik a társasággal, hogy kísérjék a botladozós útján. Ez a rész kissé langyosra sikerült, bár ebben is van egy csomó, nem gyereknemzés céljából folytatott aktus, a baráti kapcsolatok pedig egyre elmélyülnek. Olyannyira, hogy a végére rájön, hogy az igazi ott van előtte: egymásra találnak az amerikai lakótárssal, Wendyvel.

Kilenc év elteltével pedig Cédric Klapisch megrendezte a harmadik részt. Szükség volt erre? Minek erőltetni?  De ahogy a hebehurgya Bridget Jones élete sem fenékig tejfel attól, hogy érettebb lett (51 éves özvegyen folytatódik a története a regény harmadik részében), úgy a negyves Xavierről is van még mit mesélni. A két regényével bár befutott apuka – az igencsak kikupálódott, Szívrablókban is fergetegeset alkotó Duris – ugyanis kénytelen újrakezdeni, miután az amerikai feleség lelép, és viszi magával a két gyereket New Yorkba.

Xavier (Rumain Duris) felesége Wendy (Kelly Reilly)

imdb

Itt kezdődik a film, és hiába nőtt fel elvileg minden szereplő, ugyanott tartanak: a leszbi barátnő bár gyereket akar, falja a csajokat, az aricska barátnő még mindig önérzetes, de már az ágyban is tudja, hogy mit akar, Xavier pedig ugyanolyan bonyolultnak tartja az életét, mint eddig, csak most még két, három, és van, hogy öt gyereket is kordában kell tartania. Méghozzá abban a városban, ahol a skyline felé törekedve mindenkit szétvet az ideg, aki útjába kerül.

A számos Cézar-díjjal kitüntetett romantikus vígjáték pont olyan, mint amilyennek egy romantikus vígjátéknak lennie kell, de még feldobja, hogy New Yorkban játszódik, vegyesen franciául, angolul és még kínaiul is beszélnek benne, és az EU-habitus átszeli az óceánt.

Állandó a visszacsatolás az első két részre, a sztori életszerűsége pedig csodálatos: hiába befutott regényíró Xavier Franciaországban, az Államokban ugyanúgy megküzd a bevándorlási hivatallal: két állást kell vállalnia, és a turistavízum helyett letelepedési engedélyt kell szereznie, hogy közel maradhasson a gyerekeihez. Közben meg csinál még egyet Isabelle-nek, a leszbikus barátnőnek. A mókásan bonyodalmas cselekmény közben pedig csak találgatni tudunk, hogy kivel fog összejönni a végére: újra egymásra találnak Wendyvel, a volt feleséggel, esetleg egymásba szeretnek a kínai lánnyal, akit nőül vesz a letelepedési engedély miatt, vagy valami régi levest melegít fel?

Bármelyik elképzelhető a film utolsó három percéig, és szerencsére közben sem kell unatkozni. Leszbikus és heteroszexben nincs hiány, és még egy Big Apple városnéző túrával is felér a két röpke óra.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!