Anya mesél

Szeretünk, szoktunk és tudunk is mesélni a gyerekeinknek, mert a rituális mesélést tartjuk az egyik legfontosabb családi programnak – derül ki a nlcafe.hu és a Normaflore közös felméréséből. A magyarok mesefogyasztási szokásait feltérképező kutatás szerint a legtöbb szülő könyvből mesél gyermekének, de közel minden második szülő a képzelőerejét is segítségül hívja a mesélés során.

A kutatás azt is feltérképezte, hogy a meseolvasás a családok túlnyomó többségében elsősorban az édesanyák dolga. A megkérdezett családok 72 százalékában az anya mesél a leggyakrabban, míg 16 százalékukban az édesapa. A nagyszülőkre jóval ritkábban hárul ez a feladat: a nagymamák 6, a nagypapák 3 százaléka nevezhető főmesélőnek a családban.

hvg.hu

A mese a legtöbb családban a szülő és a gyerek közös programját jelenti, a szülők 26 százaléka számára csak így képzelhető el a mesélés, 64 százalékuk pedig inkább közös tevékenységként írja le, ami a legtöbb családban az esti, lefekvés körüli rituáléhoz kötődik. Mindössze tíz válaszadóból egy gondolja úgy, hogy a szülő jelenléte nem szükséges, amikor a gyerek mesét hallgat, néz vagy olvas.

A mesét egyedül fogyasztó gyerekek 71 százaléka ezt a televízió képernyője előtt teszi. Könyvet 41 százalékuk olvas, 34 százalékuk DVD-n vagy videón, 15 százalékuk pedig táblagépen nézi a mesét. Minél nagyobb a gyermek, annál inkább használ valamilyen okos eszközt mesefogyasztásra.

Elmúlt mára a népmesék varázsa

Tíz szülőből kilenc saját gyerekkori meseélményét osztja meg gyermekével, a gyerekek pedig legjobban az állatokról szóló meséket kedvelik, ezeket a királyfikról és hercegnőkről szólók, majd a járművekről szólók követik. Míg a szülők fele Benedek Eleket tartja kedvenc meseírójának, addig a gyerekek őt egyáltalán nem említették kedvenc szerzőik közt. Szintén a szülők felének kedvencei a népmesék voltak, azonban elmondásuk szerint gyermekeik semmit sem örököltek ebből.

Generációkon átívelő sikere leginkább Csukás Istvánnak van, az ő nevét a szülők 39 százaléka említette egykori kedvencei között, és közel ennyien, 35 százalékuk számolt be gyermekük hasonló lelkesedéséről. Csukás mellett szintén a gyerekek nagy kedvence Bartos Erika, Bálint Ágnes és Marék Veronika. A mai gyerekek körében Bogyó és Babóca a kedvenc: Bartos Erika kis csigájával és katicabogarával a kicsik 65 százaléka találkozik szívesen, 20 százalékuk pedig Annát, Petit és Gergőt kedveli az írónő hősei közül, míg Boribont a kicsik 8 százaléka említette.

A felnőttek saját gyerekkorukban Vukot kedvelték a legjobban (74%) gyerekkorukban, de Vackor (16%) és Pöttyös Panni (14%) is kedves emlékeket idézett. Fekete István legendás rókája a nem csak könyv alakban tarolt a nosztalgiázó felnőttek körében, a válaszadó felnőttek 68 százalékának kedvenc mesefilm hőse is Kag fia lett. A mesefilm-sorozatok hősei között pedig Süsü (53%) bizonyult a legnépszerűbbnek, de a Mézga család, Dr. Bubó, Vízipók Csodapók, Frakk, a Nagy Ho-ho-horgász és Pom-pom is ott vannak a kedvencek között.

AFP / RIA Novosti / Konstantin Chalabov

Hiszünk a mesék gyógyító erejében

A válaszadó szülők 81 százaléka a gyerekek betegágyánál is szokott mesélni, mert a szülők többsége meg van győződve arról, hogy a mesék gyógyító erővel bírnak. „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul” – mondja Vekerdy Tamás.

„A mesék által teremtett fantáziavilág segít elterelni a gyerekek gondolatait a betegségről, ezáltal a tünetek által okozott kellemetlenségeket sem élik meg akkora intenzitással. Különösen fontos lehet a mesék szerepe ágyhoz kötött betegek esetében” – erősíti meg Király Balázs gyermekorvos, aki szerint a mesék a gyógyszereket kiegészítve hozzájárulnak ahhoz, hogy a megbetegedések rövidebb lefolyásúak legyenek és javítják a gyerekek közérzetét is.

*

Minden este népmese

A kormány épp a napokban hirdette meg cselekvési programját Tegyünk együtt a magyar népmesekincs terjedéséért! címmel. Ennek legfőbb célja, hogy a hagyományos népmesekincset mind kötelező, mind fakultatív kurzusokon keresztül minél szélesebb körben beépítse a köznevelésbe és a felsőoktatásba. Emellett a kormány olyan tankönyvek, digitális népmese-katalógusok és segédanyagok létrejöttét szorgalmazza, amelyek a magyar és európai népmesével és népmesemondással kapcsolatos ismeretek átadására alkalmasak. Szintén szükségesnek tartják az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmeseszövegek szakmai újragondolását, elméleti és gyakorlati mesemondó szakemberek képzését és továbbképzését, továbbá országos mesemúzeum-hálózat létrehozását.