A vidéki színházigazgatók és az Opera főigazgatója közötti feszültség apropójából készített interjút az Index Ókovács Szilveszterrel. A főigazgató rögtön a beszélgetés elején fontosnak tartotta rácsodálkozni, hogy épp az Index készít interjút vele, erre ugyanis „a kinevezésem óta eltelt lassan tizenegy évben nem volt példa”.

Majd sajtószakmai kioktatásba kezdett: „Létezik szerkesztési szabadság, de felelősség is. Ha egy vezető orgánum azt a hatást kelti, hogy elég őt olvasni a körülöttünk pulzáló világ megértéséhez – és az Index ilyen volt tíz éve is –, nem teheti velünk ezt a shadow banninget, nem tehetnek minket »indexre« csak azért, mert én vezetem az Operát. A magyar médiapiacon egyedüliként épp a legolvasottabb Index nem adott teret sem a művészeinknek, sem az előadásainknak – és »természetesen« én sem mondhattam el terveinket, álláspontunkat. Mások viszont beszéltek helyettünk, rólunk. Örülök, ha ez most, bő tíz év után változik, és nem csak botrányok kapcsán kerülünk az önök felületére” – fogalmazott sarkosan Ókovács, akit egyébként épp egy botrány miatt szólaltatott meg a lap. (A főigazgatónak egyébként az Origo biztosít rendszeresen megjelenést, a gondolatait úgynevezett levelekben írhatja meg a lapban, ezek számozása most a 212-nél jár.)

A vidéki színházigazgatók és zenei vezetők, valamint az Opera főigazgatója között azért alakult ki feszültség, mert februártól megszűnne az úgynevezett kikérés intézménye, vagyis ez után nem lesz lehetséges, hogy a fővárosban fellépő énekes a próbaidőszak alatt vidéken is próbáljon, ami a vidéki intézményvezetők szerint ellehetetleníti a vidéki operajátszást.

Ókovács szerint „egy belterjes szakmai probléma izzadságos kivetítéséről” van szó. Szerinte a művészek „tudatosan egymásra vállaltak produkciókat”, mert feltételezték, hogy majd úgyis kikérik magukat az Operából. „De az nem megy, hogy a Magyar Állami Operaház fizesse őket, közben pedig máshol énekeljenek, mert ez kimeríti a hanyag kezelés tényállását, herdáljuk vele az állam pénzét” – fogalmazott Ókovács.

Az interjúban szóba került az Erkel Színház sorsa is. Ókovács az „illetékeseknek” azt javasolja, hogy újítsák fel az Erkelt, és működtessék befogadóintézményként, de „ha az állam biztonságban érzi egy szigorúan ellenőrzött központi költségvetési intézmény kebelén belül, akkor maradjon nálunk, és üzemeltetjük”. Ókovács szerint csak az nem maradhat, hogy tovább erőltessék benne az opera-, és balettjátszást, miközben megnyílik az Operaház.

Ókovács Szilveszter azt ígéri, hogy az Operaház március 11–15-i megnyitására „kampánymentesen hangolódnak”.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: