A világörökségi státusz megadásáról döntő bizottságban 21 tagállam vesz részt, a Fekete-tenger gyöngyszemének is nevezett kikötőváros felvételét hat igen szavazattal, 14 tartózkodással és egy ellenszavazattal fogadták el. Az igen voksokat Belgium, Olaszország, Görögország, Lengyelország, Japán és Mexikó adta le, míg Oroszország a döntés elhalasztását próbálta meg kierőszakolni.

A veszélyeztettségi listára való felvétel egyben azt is jelenti, hogy a számos háborút túlélt kozmopolita város felkerült a világörökségi listára is. Ez pedig azt jelenti, hogy az UNESCO által kidolgozott Világörökségi Konvenciót elfogadó 194 ország kötelezi magát: nem tesz olyan szándékos lépést, amely közvetve vagy közvetlenül megrongálná a világörökségi helyszíneket, sőt az aláírók azt is vállalták, hogy segítik ezen helyszínek megvédelmezését.

Bár az aláírók között ott van Oroszország is, félő, hogy az Odesszát több alkalommal is rakétákkal és tüzérséggel támadó orosz hadsereg a jövőben sem igyekszik majd megóvni az orosz kulturális örökség részének is tekinthető települést. Pedig ez egy egyértelműen orosz kötődésű város: a magukat ukrán nemzetiségűnek tartó polgárok többségének is orosz az anyanyelve. A támadások következtében több különleges épület, köztük a helyi szépművészeti múzeum és a modern művészetek múzeuma is megrongálódott.

A kijevi kormányzat tavaly októberben kérte Odessza felvételét a világörökségi listára. Az UNESCO már korábban is igyekezett menteni a menthetőt: segítséget nyújtott a megsérült épületek helyreállításához, felszerelésekkel támogatta a múzeumokban őrzött kincsek digitalizálását és az épületek védelmét szolgáló eszközöket küldött a városba.

A Világörökségi Bizottság 1978-as ülésén vették fel a listára az első 12 világörökségi helyszínt. Akkor az a negyven ország javasolhatott ilyeneket, amelyek addig aláírták az UNESCO egyezményét. Az első hely a listán a Galápagos-szigeteké lett. Jelenleg 167 országból több mint 1100 helyszín számít a világörökség részének.