A magyar kormány országvédelmi programjának hangsúlyos eleme az uzsorások elleni fellépés és az ennek kapcsán bevezetett 30 százalékos maximális hitelkamatláb. Az uzsorások elleni gazdaságpolitika jó szándéka nem vitatható, de érdemes megvizsgálni azt is, hogy a konkrét intézkedések nem járnak-e nem szándékolt negatív hatásokkal.

A kamatplafon például arra a feltételezésre épül, hogy a 30 százaléknál magasabb kamatlábat tartalmazó kölcsönök nem lehetnek mindkét fél számára hasznosak és tisztességesek. Fontos kérdés tehát, hogy teljes képet ad-e a szegény emberek pénzügyi életéről, ha a helyzetet napról napra élő passzív áldozatok és gátlástalan uzsorások dichotómiájában képzeljük el.

A kormányzatnak inkább arra kellene törekednie, hogy minél több – és persze minél jobb minőségű – pénzügyi szolgáltatáshoz jussanak a szegények. Hasznos volna az olyan környezet megteremtése, amely támogatja a mikrohitelbankokhoz hasonló kezdeményezések létrejöttét, mint amilyen például a szegények bankja - olvasható a cikkben. A teljes cikkért látogasson el a szuverén.hu oldalra.